Több mint tíz százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a járvány hatása okozta.

Az áprilisi kiskereskedelmi adatokon szembetűnőbben érzékelteti hatását a járványügyi veszélyhelyzet és a bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások, miután márciusban már némileg csökkent a növekedés üteme, szintén a járványhelyzet következtében. A Központi Statisztikai Hivatal mai közléséből kiderül: az év negyedik hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított, előző év azonos időszakához viszonyított volumenváltozásból 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kismértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

Az első negyedévben a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 9,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,2 százalékkal nőtt a forgalom, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit a februári 11,2 százalékos után.

A következő hónapok kedvezőbb számokat hozhatnak

Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom jelentősen, több mint tizedével csökkent a kijárási korlátozások és a boltok egy részének kényszerű zárvatartása miatt, ez a kiskereskedelmi forgalmon belül jelentős átrendeződéshez vezetett: a ruhaboltok forgalma gyakorlatilag eltűnt, míg az internetes kereskedelem volumene több mint kétszeresére emelkedett – kommentálta a KSH adatait Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. – Az otthonmaradás, illetve az otthoni munkavégzés gyakorlattá válása miatt nagymértékben, több mint negyedével csökkent az üzemanyagok forgalma is míg azon üzletek, melyek vidéken május elejétől, a fővárosban és Pest megyében május közepétől újraindulhattak, várhatóan viszonylag gyorsan a korábbihoz hasonló forgalmat produkálhatnak, a kiesett forgalom egy részét bepótolhatják, hiszen olyan termékek megvásárlása is elmaradt, amelyekre mindenképp szükség van. Az üzemanyagforgalom helyreállása az irodai munkavégzéshez való nem teljes visszatérés és a mérsékelt turizmus, illetve nemzetközi utazások miatt lassabb lesz és itt a korábbi fogyasztás bepótlása sem várható. A következő hónapokban tehát az áprilisinál várakozásaink szerint kedvezőbb adatokat láthatunk, a májusi adat azonban a fővárost és Pest megyét érintő korlátozások, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradt vásárlások bepótlása miatt jelentős bizonytalanságot rejt – vélekedik Regős Gábor.