Törvényes klímasemlegesség

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek túl is teljesíthetik a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság emissziós céljait – jelentette ki Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, miután a parlament elfogadta a klímavédelemről szóló törvényjavaslatot.

A kormány célja, hogy a hazai áramtermelés legnagyobb része, az atomenergia mellett, elsősorban naperőművekből származzon Forrás: Havran Zoltán

Elfogadta az Országgyűlés a klímavédelemről szóló törvényt, a természeti örökség védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédése érdekében. A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább negyven százalékkal csökkenti 2030-ig az ­1990-es adatokhoz képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásában pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

– A klímaváltozás elleni küzdelemben Magyarország eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését ­2050-re – hangsúlyozta Kaderják Péter az MTI-nek. Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kifejtette: a magyar teljesítmény a bizonyíték arra, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházhatású gázok kibocsátása közel 0,9 százalékkal csökkent.

A kormány célja, hogy a hazai áramtermelés legnagyobb része, az atomenergia mellett, elsősorban naperőművekből származzon
Fotó: Havran Zoltán

A kormány célja, hogy a magyar áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből, mint egymást támogató, kiegészítő megoldásokból származzon. Így 2030-ra a magyarországi áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lehet.

Véget vetnek az avarégetésnek. A levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme miatt a jövő évtől tilos lesz avart és kerti hulladékot égetni – erről szintén tegnap döntött a parlament. Ez azt is jelenti, hogy 2021. január 1-jétől az önkormányzatok rendeletben sem szabályozhatják az avarégetést, a tilalom az egész országban általánossá válik.