A koronavírus-járvány világméretűvé válása, és emiatt a gazdaság leállása márciusban sokkot váltott ki a pénzpiacokon, ezért a legtöbb jegybank különleges intézkedéseket léptetett életbe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azonban példátlan módon korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett meg, vagyis nem jelölt meg felső határt az erre a célra kibocsátott pénz mennyiségének. A cél az volt, hogy a pánikfolyamatokat elhárítsák, a piacokra visszatérjen a bizalom, a gazdaság működése, amennyire lehet, fennmaradjon a korlátozások idején is, hogy az újraindulás minél gördülékenyebb legyen.
A Fed vásárlásai valóban példátlan összegűek voltak: a csúcson napi 75 milliárd dollár értékben vásároltak államkötvényeket és ötvenmilliárd dollár értékben jelzálogpapírokat. Az addig hirtelen harminc-negyven százalékot zuhanó tőzsdék magukhoz is tértek, sőt masszív, tartós, lényegében azóta is tartó, emelkedő trend alakult ki, melynek során egyes indexek megközelítették válság előtti csúcsaikat, de a Nasdaq Composite meg is haladta azt, sőt egyenesen új csúcsra emelkedett.
A túlzottnak mondható emelkedést egy már időszerűnek mondható korrekció követte a múlt héten, majd pár napja bejelentette a Fed, hogy most már vállalati kötvényeket is elkezd vásárolni. A piacok optimizmusát látva felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért van szükség most egy ilyen lépésre. Elképzelhető, hogy a Fed korábban elhatározta, hogy a piacok állapotától függetlenül ezt az eszközosztályt sem hagyja ki, de lehet, hogy a vállalati kötvénypiacok serkentésével, ezáltal a cégek új kötvénykibocsátásának bátorításával szeretné a lassan újra működő gazdaságot élénkíteni.
A piacok mindenesetre örömmel fogadták a hírt, a főbb tőzsdeindexek két nap alatt öt-hat százalékkal emelkedtek. A befektetők vélhetően azt a következtetést vonták le, hogy ha csak egy kicsit is esnek a piacok, a Fed úgyis közbelép valamilyen stimuláló intézkedéssel, mintegy friss pénzzel látva el a tőzsdéket. Sokan Donald Trump újraválasztási kampányát is sejthetik a lépések mögött, feltételezve, hogy a jegybank nem mer igazán szembehelyezkedni az újabb és újabb monetáris lazítást követelő elnökkel. Trump választási stratégiájának része, hogy a sikert részben a tőzsdei árfolyamokkal méri, és így azt kommunikálhatja a választók felé, hogy lehetnek geopolitikai problémák, lehet járványveszély és emiatt mély recesszió: olyan nagy baj biztos nincs, hisz a legfőbb gazdasági barométer, a tőzsde folyamatosan napsütést mutat.
