Egy helyen a legfőbb társadalombiztosítást érintő változások

Minden nyugdíjas munkavállalót érint a járulékmentesség, kiterjesztették a családi járulékkedvezményt.

A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben foglalt változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein. Egyebek mellett érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben lévőket is – hívja fel a figyelmet a Mazars könyvvizsgáló cég.

A legfontosabb változások júliustól:

A szociális hozzájárulási adó két százalékponttal, 15,5 százalékra csökkent.

Az egységes, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék felváltja a korábbi 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási és az 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot A 10 százalékos nyugdíjjárulék továbbra is alkalmazható bizonyos esetekben, például az álláskeresési támogatásban részesülő személy továbbra is nyugdíjjárulék fizetésre köteles társadalombiztosítási járulék helyett. Ugyanez a fizetési kötelezettség vonatkozik egyes családtámogatási ellátásokra is. Az új elnevezés új adónemkódot jelent, és a befizetési kötelezettségeket is új számlaszámra kell teljesíteni, erre az utalásoknál oda kell figyelni.

Kedvező hír a családosoknak, hogy az új törvény kiterjeszti a családi járulékkedvezmény figyelembe vehető járulékmértékét. Az egységes társadalombiztosítási járulékmérték bevezetésével a járulékalapot képező jövedelem 17 százaléka helyett 18,5 százalék mérték vehető figyelembe a járulékkedvezmény érvényesítése során.

Az eddigi szabállyal ellentétben nemcsak a munkaviszonyban foglalkoztatott, hanem valamennyi dolgozó nyugdíjast megilleti a járulékmentesség, valamint lehetőség van az elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapítási eljárások során.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódóan szigorítás lépett életbe: abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személyfizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a fizetendő járulék összegének háromszorosát, a taj-szám érvénytelenné válik, és az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe mindaddig, míg a fizetési kötelezettség visszamenőlegesen is teljesítésre kerül.

Az új törvény szerint egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás csak egy előzetes egészségügyi állapotfelmérés után köthető, és a felmérés során feltárt betegségre vagy egészségkárosodásra a megállapodás nem terjedhet ki.

A járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módja is pontosításra, valamint részben módosításra került az új jogszabályban. Ez a változás olyan esetekre vonatkozik, amikor Magyarországnak az adott jövedelemre vagy annak egy részére nem terjed ki adóztatási joga.

Lényeges változás, hogy az új törvény hatálybalépésével a megállapodás alapján fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 22 százalékra módosult.

Az új jogszabályba számos olyan rendelkezést emeltek be, amely jelenleg csak a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezményekből, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekből volt eddig visszakövethető. Például az új törvény rögzíti, hogy kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazhatóságának feltétele az, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. A jelentős gazdasági tevékenység megítéléséhez szükséges szempontokat is rögzítették.