Idén is sokat költünk a fizetős utakon

Nemcsak az útdíjszedéssel foglalkozó szervezet vezetőjeként, de magánszemélyként is elkötelezett a kulturált közúti közlekedés elősegítése mellett Bartal Tamás. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint az idén várható útdíjbevételeket a járványhelyzet kiszámíthatatlansága miatt nehezebben lehet előre jelezni, mint a korábbi években, de a vezető bizakodó, hogy hasonló összeget fognak befizetni az államkasszába, mint tavaly.

Az idei első fél évben április közepén volt a mélypont a közlekedésben és az elektronikus értékesítésben Fotó: Havran Zoltán

– Elkötelezett vagyok a közlekedési kultúra fejlesztése mellett úgy is, mint járművezető, úgy is, mint családapa, és úgy is, mint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezetője – mondta el lapunk kérdésére Bartal Tamás. A NÚSZ fixen telepített és mobil kameráival jelen van a díjköteles fő- és gyorsforgalmi utakon, így pontos képe van róla, hogyan vezetünk. Ugyanakkor kíváncsiak voltak arra is, hogy vélekednek maguk az autó­vezetők a közlekedési kultúránkról. Az erre irányuló online felmérés kérdőívét két hét alatt több mint 1300-an töltötték ki. A nem reprezentatív felmérésben részt vevők több mint kétharmada (67 százalék) állította, hogy napi rendszerességgel találkozik erőszakos autóssal. Ugyanakkor másokat erőszakosabbnak látunk magunknál. Kisebbségben voltak azok (47 százalék), akik úgy nyilatkoztak: viselkedtek már durván egy-egy közlekedési helyzetben. A saját szóhasználaton alapuló, önkéntes válaszadás szerint az „agresszív közlekedés” hallatán egyébként a legtöbbször a „veszély”, a „baleset” és a „BMW” szavak jutottak a kérdőívet kitöltők eszébe. Az agresszív közlekedés kiváltó okai közül pedig a türelmetlenséget, a fölényeskedést, illetve a stresszt jelölték meg a legtöbben.

Bartal Tamás elmondta, hogy a válaszadók a különböző közlekedési szituációk közül a büntetőfékezést gondolták a legveszélyesebbnek: 95 százalékuk érezte nagyon veszélyesnek az ilyen manővert. Sorrendben ezt követte a valaki elé történő bevágás (86 százalék), a másikra történő rátapadás, vagyis a nem megfelelő követési távolság (67 százalék), a leállósáv indokolatlan használata (61 százalék), valamint az indexelés nélküli közlekedés (58 százalék) nagyon veszélyesnek értékelése.

Az idei első fél évben április közepén volt a mélypont a közlekedésben és az elektronikus értékesítésben
Fotó: Havran Zoltán

Az első fél év útdíjbevételeivel kapcsolatban Bartal Tamás úgy fogalmazott: április közepén volt a mélypont mind az e-matrica-, mind az e-útdíj-értékesítésben, azóta mindkét területen lassú növekedést tapasztalnak. Az év első hat hónapjában e-matrica-vásárlásokból közel 42 milliárd, e-útdíjból pedig több mint 132 milliárd forint folyt be. A NÚSZ idei tervének eddig az 52 százaléka teljesült, tehát a 2020-ra tervezett bevétel több mint fele már megérkezett a költségvetésbe. Az e-matricák értékesítésében kifejezetten jól indult az esztendő: ja­nuárban és februárban hét-hét százalékkal több vignetta fogyott 2019 hasonló időszakához képest. Áprilisban kelt el a legkevesebb e-matrica, a pandémia következtében a közlekedők ugyanis csak harminc százalékát váltották meg a tavaly áprilisi mennyiségnek. A növekedés azonban tavasz végén megindult, és júniusban – 73 százalékban – már közelített az e-matrica-vásárlások száma a múlt év júniusihoz.

A járvány első hullámának lecsengése után elsőként a megyei e-matricák iránti kereslet tért magához: májusban kilenc százalékkal, júniusban pedig több mint 15 százalékkal fogyott több belőle, mint az előző év azonos hónapjaiban. Ennek hátterében az állhat, hogy vélhetően a járvány miatt többen utaztak vidéki ingatlanjaikba. Júniusban már az éves országos vignettákból is több kelt el (bő hat százalékkal), mint 2019 hatodik hónapjában. A teherforgalomból származó útdíjbevétel alakulása 2020 első fél évében jóval egyenletesebb képet mutat az e-matrica-vásárlásokból származó bevételekénél. Az esztendő első három hónapjában tapasztalt – az előző év hasonló időszakához viszonyított – 1-3 százalékos növekedés után áprilisban volt mérhető a legnagyobb visszaesés: az év negyedik hónapjában a 83 százaléka folyt be a tavaly áprilisi e-útdíj-bevételnek. Májustól ez az arány növekedésnek indult, és júniusban az útdíjbevétel már meg is haladta (több mint két százalékkal) a 2019. hatodik havit.

A járványhelyzet miatt a külföldi személyautók száma jelentősen visszaesett, amit a belföldi személygépkocsi-forgalom ellensúlyozhat, mert az emberek biztonságosabbnak tartják az egyéni közlekedést a közösséginél – mondta a vezérigazgató. Bár a pandémiás helyzet kiszámíthatatlan, Bartal Tamás azt reméli, hogy az útdíjbevételek az év végéig hasonló nagyságrendben folynak be, mint a korábbi esztendőkben.