A 2008-ban induló subprime válság a magyar gazdaságot sokkal jobban megviselte, mint az Eurozónát. A gazdasági visszaesésünk 2-3 százalékponttal volt súlyosabb, mint a legfejlettebb európai országok esetében. A baloldali kormány képtelen volt stabilizálni a gazdaságot és elkerülni hazánk leszakadását. A rossz GDP-mutatónk miatt 2009-ben Magyarország nem tudott felzárkózni, sőt leszakadt Európa éllovasaitól.
A 2020-ban zajló Nagy lezárás során a magyar GDP – önmagában nézve – sokat esett. Azonban az Európai Unió többi országához viszonyítva két pozitívum is kiemelendő. Az egyik az, hogy – hazánkkal ellentétben – a többi ország gazdasága már az első negyedévben is zsugorodott. Magyarország ezzel szemben ekkor még 2 százalékos növekedést tudott felmutatni. A másik pedig az, hogy hazánk második negyedéves mutatója a többi európai országhoz képest viszonylag jónak számít. A két negyedév együttes teljesítményét mutató első féléves érték pedig nálunk a legkedvezőbb.
Fontos azonban kiemelni, hogy a mostani válság nem színtisztán gazdasági, hanem – sok szempontból elsődlegesen – egészségügyi jellegű. Így a kormány teljesítményének értékelésekor a lakosság védelmét kell első sorban górcső alá venni. A tanulmány szerint hazánk egyértelműen a jól kezelte a krízishelyzetet.
Mint ahogy azt az ábra is mutatja, Magyarország azon négy ország egyike, melyek mind gazdasági, mind pedig egészségügyi indikátoraik alapján sikerrel szálltak szembe a válsághelyzettel. Mindezek alapján elmondható, hogy hazánk a lakosság védelme mellett a pandémia alatt is sikeres volt konvergencia gazdasági tekintetében.
