Sok viharkárt hozott a július is

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit – tette közzé előzetes összesítését a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kecskemét, 2018. június 13. Az éjszakai viharban megrongálódott elektromos távvezeték Kecskemét-Borbás külterületén 2018. június 13-án. Tömeges üzemzavart okozott a Nemzeti Közművek szolgáltatási területén a Dél-Alföldön június 13-ra virradóra végig vonuló vihar: csaknem százezer ügyfélnél okozott áramszünetet, de kora délelőttre már 70 ezer helyen helyreállították a szolgáltatást. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Júliusban jelentős tételekkel növekedtek tovább az idei biztosítói kárkifizetések. A lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagok által július 31. (péntek) délig a szövetséghez beküldött adatok alapján a hónap mintegy húszezer kárbejelentése nyomán kifizetendő összegek megközelíthetik a két és fél milliárd forintot. Ebben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összes kárhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi a május 1. és augusztus 31-e közötti időszak, a viharszezon károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladni az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt).

Az elmúlt tíz év azonos időszakainak adatait összesítve elmondható, hogy a viharkárokhoz kapcsolódóan egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre harmincmilliárd forintot fizettek ki a társaságok, míg az azt követő esztendőkben évente átlag százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot.

A viharkárok akár tömeges üzemzavarral is járhatnak, számos család, háztartás maradhat áram nélkül. (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Júliusban is – az előző hónaphoz hasonlóan – a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, az árvíz, a szolgáltatás kimaradása számított. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei – a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére – sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Soha nem késő az óvatosság és az előrelátás

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok – tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés –, ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.