A kávé világnapja: a termék, amely olcsóbb lett ötven év alatt

Ma van a kávé világnapja, ezért megnézzük, mit érdemes tudni a közkedvelt, serkentő hatású italról.

Kávébabot szárító munkások Etiópiában. A nemzetközi politika meghatározza az árfolyamot Fotó: Maheder Haileselassie Forrás: Reuters

A kávékedvelőknek manapság teljesen természetes, hogy kedvenc italuk sok helyen, sok formában, ráadásul viszonylag olcsón kapható. Vásárolhatunk szemes kávét, pörköltet, esetleg kapszulást, a legtöbb vendéglátóhelyen pedig a kávéfélék széles választékából válogathatunk. Ez azonban nem volt mindig így, pár évtizeddel korábban csak korlátozott kínálat volt, míg korábban hiány is előfordult. Ebből az időből ered a ma már nagyon ritkán előforduló „babkávé” és „pótkávé” kifejezés. A pótkávé értelemszerűen a tényleges kávét helyettesítő, más növényi alapanyagból készült ital volt, a babkávé pedig a növény terméséről elnevezett tényleges kávé.

Miután ma van a kávé világnapja, megnézzük, hogyan alakult ki a kávékultúra, és hogy mi zajlik a kávé piacán, hogyan alakulnak az árak. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint egy Káldi nevű etióp pásztor észrevette, hogy amikor a kecskéi a piros bogyókból falatoznak, sokkal élénkebbé válnak. Ezt elmondta a szerzeteseknek, akik úgy döntöttek, hogy megpörkölik a szemeket és ízletes italt készítenek belőle. Egy másik elbeszélés szerint egy Rhazes (852–932) nevű arab orvos a kávét, amit ő „quawának” hívott, élénkítő orvosságként használta pácienseinek gyógyítására. Ami biztosnak tűnik: a kávét először a 15. században, Jemenben kezdték rendszeresen fogyasztani, a 16. században már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávé, vagyis a „feketeleves” fogyasztása Magyarországon a török étkezés elmaradhatatlan szokásaként került bele a köztudatba a hódoltság idején.

Miután azonban a kávé csak a trópusi éghajlaton, azon belül is csak bizonyos területeken terem, szállítása, Európába juttatása nem volt egyszerű a vitorlás hajók korában. A gőzhajók megjelenésével már jóval könnyebben elérhető lett a termék, míg a 20. században a világháborúk és a súlyosabb válságok idején megint csak elérhetetlen volt a kávé, ekkor jelent meg a pótkávé. Ma már a világkereskedelem gördülékeny, a termesztés és a szállítás hatékony, így bőségesen rendelkezésre állnak a legkülönfélébb kávéfajták.

Kávébabot szárító munkások Etiópiában
Fotó: Reuters

A világ kávéfogyasztása évről évre nő. A legnagyobb fogyasztónak Európa számít, a Worldatlas.com összesítése szerint a világ tíz legnagyobb kávéfogyasztó országa közül kilenc európai. A csúcstartónak Finnország tekinthető, ahol egy lakosra évente 12 kilogrammnyi kávé jut. A második Norvégia (9,8 kg) számít, amelyet Izland (8,9 kg) követ.

Ami a kávé árát illeti, érdekes folyamat figyelhető meg. A világpiaci ár az elmúlt fél évszázadban 50 és 300 dollár között ingadozott, többször is elérve a két szélső értéket. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon nem változott az átlagár, a dollár korábbi magas inflációját figyelembe véve ez reálértékben erős árcsökkenést jelent.