Éledezik lassan a baromfiágazat

Lassan éledezik a hazai baromfiágazat, a madárinfluenza utóhatásai is eltűnnek, a termelés visszaállítását azonban egyelőre számos bizonytalanság övezi. A koronavírus-járvány átalakította a fogyasztás szerkezetét, ráadásul azt sem lehet előre tudni, milyen hazai, illetve nemzetközi intézkedések válnak szükségessé a közeljövőben a betegség terjedésének megfékezése érdekében.

2020. 09. 01. 5:52
A magas gabonaárak újabb kihívást jelentenek a koronavírus és a madárinfluenza káros hatásai mellett Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár egyelőre úgy tűnik, a madárinfluenzának végre búcsút inthet a hazai baromfiágazat, a termelés újraindítása körül ugyanakkor így is komoly bizonytalanságok merültek fel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma június 5-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést

sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban. Az országos főállatorvos a kedvező járványügyi helyzet nyomán 2020. július 15-én visszavonta a baromfik kötelező zártan tartására vonatkozó országos előírást. Ezzel együtt a Nébih július 10-én feloldotta a megfigyelési körzeteket, így az országos szintű és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szállítmányok is elindulhattak. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója lapunknak elmondta: hazánk mentes státusát legkorábban szeptember 8-án nyerheti vissza, így a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok.

A korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan megkezdődhetett a madarak újratelepítése is. A madárinfluenza ugyanis alaposan megtizedelte az állományokat, a járvány miatt összesen mintegy 4,8 millió szárnyast kellett leölni az országban. Annak érdekében, hogy az előírások betartása mentén a munka minél gördülékenyebb legyen, a Nébih egységes eljárásrendet dolgozott ki. A BTT emellett olyan online rendszer alapjainak kidolgozására vállalkozott, amely a digitálisan rögzített betelepítési engedélyek adatai alapján képes lehet naprakész, állományszintű statisztikai adatok kezelésére, térinformatikai eszközökkel kiegészülve pedig óriási segítséget jelenthet a jövőben egy járvány leküzdésében, felszámolásában, illetve a telepi járványvédelmi készültségének ellenőrzésében.

Bár a legtöbb – korábban madárinfluenzával érintett – telepen megkezdődött a baromfifélék újratelepítése, abban egyelőre bizonytalanok az ágazati szereplők, hogy pontosan mekkora állománnyal folytassák a termelést.

A madárinfluen­za mellett ugyanis a koronavírus sem hagyta érintetlenül az ágazatot, a járvány jelentősen átalakította a piacokat és a fogyasztás szerkezetét.

A koronavírus miatt jelentősen csökkent a szállodák, éttermek és kávéházak forgalma, ráadásul a jövőbeli hazai és nemzetközi intézkedések sem ismertek, ami tovább növeli a gazdák aggodalmát. – A Covid–19-járvány, valamint annak gazdasági hatásai a madárinfluenzával együtt komoly veszteségeket okoztak a baromfiágazatnak, a legnagyobb problémát azonban a bizonytalanságban látom. A termelési volumenek drasztikus változásai vélhetőleg hektikus, nagy kilengésű ármozgásokat eredményeznek, hosszabb távon kell velük számolni, és gazdasági áldozatokat is követelnek majd – emelte ki Csorbai Attila. A szakember szerint a termelésbiztonság fenntartása érdekében ezeket az ármozgásokat ki kellene egyenlíteni, ami a készletekre nyújtandó támogatásokkal, állami készletfelvásárlásokkal, valamint további jövedelempótló támogatásokkal lenne elérhető.

A kormányzat által eddig nyújtott támogatások kapcsán megjegyezte: mindkét járvány, a madárinfluenza és a koronavírus hatásait enyhítő intézkedésekre nagy szükség volt az ágazatban.

A leölt állatok után a járványvédelmi szabályokat betartó gazdálkodók állami kártalanítást kaptak,

amelynek mintegy nyolcvan százalékát, 9,5 milliárd forintot már eljuttatta a Nébih az érintetteknek. Csorbai Attila szerint az is nagyon kedvező volt, hogy az Agrárminiszté­rium és a Magyar Államkincstár a rendkívüli körülmények ellenére, kis csúszásokkal ugyan, de ütemesen kifizette az állatjóléti támogatásokat, és rugalmasan kezelték a vis maior helyzetet is. Sokaknak jelent segítséget az is, hogy a gazdák a vidékfejlesztési keret terhére támogatást kaphatnak a telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére. A szaktárca koronavírussal összefüggésben kiírt támogatásai pedig az EU-s kötöttségek ellenére is segítséget jelentenek az ágazat szereplőinek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.