Áfacsökkentést, mégpedig úgynevezett célzott áfacsökkentést sürget az LMP. A nemrégiben tisztújításon átesett párt azzal kampányol, hogy mérsékelni kell az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját. – Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy szabályozza az alapvető élelmiszerek árait, és akadályozza meg a zöldségek, a gyümölcsök drasztikus drágulását. A legfontosabb ezért az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának öt százalékra csökkentése – erről beszélt augusztus végén a párt újdonsült társelnöke, Kanász-Nagy Máté. A magát zöldként meghatározó politikai formáció a jelek szerint ettől a témától reméli, hogy a jelenleg a parlamenti küszöb alatt lévő népszerűsége kicsivel feljebb kúszik.
Az elmúlt időszak hazai tapasztalatai alapján erősen kétséges, hogy az LMP ötletének a megvalósítása a remélt eredményt hozná-e. Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy a célzott áfacsökkentést nem az LMP találta ki, a kormány már 2013-ban elindította hasonló programját. Az első évben, 2014-ben az élő és félsertés forgalmi adója csökkent, majd a marha-, a kecske- és a juhhús következett, aztán a sertéstőkehús közterhe esett. 2016-ban következett a lakásáfa-csökkentés, aztán egyebek mellett a baromfihús, a tojás, a tej, az internetszolgáltatás, az éttermi vendéglátás forgalmi adójából faragtak. Az adómérséklések mögött több ok is meghúzódott, de mindig hangsúlyos volt az adott gazdasági ágazat viszonyainak javítása és a feketekereskedelem visszaszorítása. Ezek mellett természetesen megjelentek gazdaságfejlesztési és szociális szempontok is.
Arról, hogy a 2014 és 2018 közötti áfacsökkentések hogyan befolyásolták a fogyasztást és az adott termékek árának alakulását, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt év végén több tízoldalas szakmai összesítést tett közzé. A tanulmány rámutatott, hogy az elemzett esetekben a forgalmi adó mérséklésének hatása az árakban sokszor nem, vagy csak részlegesen jelent meg: árcsökkenést az internet-előfizetéseknél, a sertés-, a baromfi- és a halhúsnál regisztráltak, a tojás, a tej és az új lakóingatlanok ára esetében ugyanakkor ilyen nem volt kimutatható. Az áfacsökkentés efféle, korlátozott hatásának hátterében az ÁSZ szerint az áll, hogy az árak alakulását a forgalmi adó helyett inkább egyéb gazdasági és termelési tényezők határozzák meg. Így például a keresleti és a kínálati viszonyok és a termelő, kereskedő pozíciója, ereje. A számvevőszéknél arra is utaltak, hogy nem várt egészségügyi, természeti események alapvetően befolyásolhatják a piaci eseményeket – elég csak a sertéspestisre, a madárinfluenzára vagy éppen a Covid–19-re gondolni.
