Az, hogy otthonainkban legyen áram, sok szempontból azon múlik, hogy a kereskedők hogyan végzik a munkájukat. A MAVIR-nak minden kereskedő, erőmű, illetve fogyasztói portfólióval rendelkező energiapiaci szereplő leadja másnapi termelési, szállítási, felhasználási, export- és importadatait. Ezt a tervet hívják menetrendnek, ami azt írja le negyedórás bontásban, hogy mennyi áramot állít elő, fogyaszt el, vásárol, ad el, importál, vagy exportál az adott napon az adott piaci szereplő. Mindezek egyenlegének pedig szigorúan egyensúlyban kell lennie. A másnapi valóság persze a tervektől eltérhet, ha váratlanul kiesik egy időre egy erőmű, rögtön kisebb lesz a tervezettnél az előállított áram mennyisége. Ha pedig a meghatározott napon belüli (intraday) kereskedési határidőn belül nem sikerül kereskedelmileg pótolni a kiesett energiamennyiséget, a tervtől eltérő piaci szereplőnek magasabb költséget jelentő kiegyenlítő energiát kell fizetnie.
A legtöbb termék, így a villamos energia piacának kialakulása is a fizikai kereskedéssel kezdődött, majd a piac egy bizonyos fejlettségi szintjén jelentek meg az úgynevezett szervezett piaci platformok, jellemzően a tőzsdék vagy ahhoz nagyban hasonló kereskedési platformok. Az árammal nemcsak tőzsdén, de úgynevezett brókerek segítségével is lehet kereskedni. A brókerek anonim ajánlatokat jelenítenek meg, vagyis csak az adott, eladni vagy megvenni kívánt mennyiséget jelenítik meg. A partner személye pedig csak akkor derül ki, amikor megkötik az üzletet. Ráadásul az országok közötti kereskedelem sem működik hasonló felületek nélkül. A határok között húzódó távvezetékek kapacitását ugyanis határkeresztező kapacitásként vásárolhatják meg az energiakereskedők, jellemzően aukciókon keresztül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!