Brüsszel tervei ellen tiltakoznak a térség agrárképviseletei

Közös nyilatkozatban fogalmazták meg aggályaikat a térség agrárszervezetei Brüsszel 2030-ig szóló, élelmiszer-drágulást okozó stratégiája ellen. Az Európai Bizottság a növény- és állatbetegségek elleni szerek használatát drasztikusan korlátozná anélkül, hogy számolt volna ennek következményeivel. A legnagyobb európai agrárképviselet eközben a műhúspiacon tenne rendet.

Nagy Kristóf
2020. 11. 24. 8:00
Brüsszel drasztikusan csökkentené a növényvédő szerek felhasználását, de a várható következményeket nem mérte fel Fotó: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közös nyilatkozatban tiltakoztak Brüsszel 2030-ig szóló, agrár-élelmiszeripart érintő tervei ellen a közép-európai agrárképviseletek – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) és a Biodiverzitás stratégiában foglalt brüsszeli célok szerint a növényvédő szerek és az antibiotikumok használatát 50 százalékkal, a műtrágya felhasználását 20 százalékkal csökkentenék 2030-ig, eközben az ökológiai területek nagyságát a jelenlegi nyolcról 25 százalékra emelnék.

Brüsszel sem tudja, mivel jár a példátlan szigor

A szervezetek arra figyelmeztettek: az Európai Bizottság nem készített előzetes hatástanulmányt, így senki sem tudja, hogy a drasztikus, minden tagállamra kötelező terv milyen következményekkel járna.

Brüsszel drasztikusan csökkentené a növényvédő szerek felhasználását, de a várható következményeket nem mérte fel
Fotó: MTI

Ennek ellenére erősödik a politikai nyomásgyakorlás és zöldlobbi is. Emiatt pedig egyre több európaiban kezd kialakulni a félelem az egészséget egyébként nem veszélyeztető szerek ellen, amelyek használata az Európai Unióban nemzetközi szinten a legszigorúbb szabályok betartása mellett lehetséges.

Brutálisan megdrágulna az élelmiszer

Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldcélokért felelős alelnöke azzal fenyegette meg a tagállamokat, ha nem fogadják el az általa támogatott irányt, tovább késhet az új uniós Közös agrárpolitika (KAP) elfogadása.

Timmermans és az európai baloldal olyan elképzelést támogat, amely az unión kívüli termékek piacra jutását segítené
Fotó: Teknős Miklós

Nagy István agrárminiszter korábban felháborítónak nevezte a Timmermans támogatását élvező csomagot. A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a zöld célok aránytalanul csökkentsék az európai gazdák versenyképességét.

A stratégia elfogadása az élelmiszerárak jelentős emelésével járna, visszavetné az élelmiszer-előállítást, és az olcsó, unión kívüli országból érkező, kevésbé biztonságos termékeknek teremtene kedvező feltételeket.

Az új uniós agrárpolitika elfogadásához szükséges hármas döntéshozatal folyamatában Brüsszel javaslata kevesebb tagállami hatáskört és rugalmasságot engedne a tagállami miniszterek és az Európai Parlament már elfogadott tervezetéhez képest.

Az egész régióban tiltakoznak a gazdák képviselői

Az agrárkamara azt hangsúlyozta:

az európai zöld megállapodásban meghatározott célkitűzéseket a tagállami sajátosságok szerint kellene kiigazítani, és ne az összes tagállamra egységesen alkalmazott célszámok teljesítését várja el a Bizottság.

A NAK és a térség képviseletei közös nyilatkozatban összegezték a KAP jövőjével kapcsolatos javaslataikat, véleményüket. A dokumentum egyebek mellett kifejti a termelőket képviselő szervezetek álláspontját a tervezett uniós agrárreform legfőbb pontjairól, beleértve a támogatásokat, az új kötelezettségeket és a zöldcélokat.

Nem tűrik meg tovább az európai termelők a vegán kolbászt

A hús- és húskészítmény elnevezésekkel kapcsolatos visszaélések és a fogyasztók megtévesztése ellen indított kampányt az európai termelők legjelentősebb érdekképviselete. A Copa-Cogeca az állattenyésztők és a fogyasztók védelme érdekében tiltakozik a növényi alapú, húspótló készítményeket gyártók tisztességtelen marketingtevékenysége ellen, és megtiltaná, hogy az állati fehérjét nem tartalmazó, vegán élelmiszerekre használhassák a hús, húskészítmény, steak vagy akár a kolbász elnevezést. A szervezet szerint nem az a legnagyobb probléma, hogy a fogyasztók húsfélének hiszik ezeket a készítményeket.

Sokan hiszik ugyanakkor azt, hogy az adott növényi alapú termék tápértéke, szervezetre gyakorolt hatása megegyezik azzal a húsfélével, amelynek kiváltására szolgál.

A tévhiteket az egyértelmű elnevezésekkel és a fogyasztók tájékoztatásával lehet elkerülni, ezért új szabályozásra van szükség – figyelmeztetett a Copa-Cogeca.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.