A tavaly december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Akkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is hangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések egyébként az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig jellemzően 3-5 napot javasolnak.) – jelzete a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi közleményében.
Feltehetőleg a 2020. év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszázmillió forintot.
Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítók kasszáit, ám az egy bejelentésre jutó mintegy kétszázezer forint viszonylag magas. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.
MTI/EPA/Antonio Bat
A biztosítótársaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást.
Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben, részben a járványveszély miatt, a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is
– mutatott rá a MABISZ. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultaknak azt ajánlják, hogy csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása), és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefon segítségével.
Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a biztosítótársaságok a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodhatnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.
Megrongálódott ház Sziszekben (Sisak) 2020. december 28-án, a kisebb erejű, 5,2-es erősségű földrengés után.
MTI/AP
Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.
