Megsokszorozódott itthon a horvát földrengés okozta károk összege

A december végi horvátországi földrengések magyarországi károsultjai közül sokan csak az újévben fordultak biztosítóikhoz. A kárösszeg így sokszorosan meghaladja a tavaly év végi gyorsjelentésben feltételezettet, ahogyan a kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően.

Sziszek, 2020. december 30. Töredezett úttest a horvátországi Sziszekben 2020. december 30-án, egy nappal azután, hogy 6,3-as erõsségû földrengés rázta meg az ország középsõ részét. A földrengés következtében több épület is összedõlt, heten meghaltak és többen megsérültek. MTI/EPA/Antonio Bat Fotó: Antonio Bat

A tavaly december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Akkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is hangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések egyébként az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig jellemzően 3-5 napot javasolnak.) – jelzete a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi közleményében.

Feltehetőleg a 2020. év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszázmillió forintot.

Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítók kasszáit, ám az egy bejelentésre jutó mintegy kétszázezer forint viszonylag magas. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

Töredezett úttest a horvátországi Sziszekben 2020. december 30-án, egy nappal azután, hogy 6,3-as erõsségû földrengés rázta meg az ország középsõ részét.
MTI/EPA/Antonio Bat

A biztosítótársaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást.

Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben, részben a járványveszély miatt, a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is

– mutatott rá a MABISZ. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultaknak azt ajánlják, hogy csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása), és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefon segítségével.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a biztosítótársaságok a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodhatnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

Sziszek, 2020. december 28.
Megrongálódott ház Sziszekben (Sisak) 2020. december 28-án, a kisebb erejű, 5,2-es erősségű földrengés után.
MTI/AP

Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.