Hosszas késlekedést és többéves, nehéz egyeztetést követően sikerült tető alá hoznia a háromoldalú egyezséget a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról a tagállamok minisztereinek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Ezzel az idei és a jövő év átmenetét követően komoly vállalásokat kell tenniük a gazdálkodóknak a környezet megóvása és az éghajlatváltozás megállítása érdekében.
A részletszabályok kidolgozása a tagállamok feladata marad.
A KAP-megállapodás megkötését övező rendkívül heves vita Brüsszel és a tagállamok többsége között, az uniós klímacélok végrehajtásával kapcsolatos ellentétek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatósága komoly vitatéma marad a következő időszakban is.
A koronavírus-járvány hosszú távú, mezőgazdaságra gyakorolt hatása ugyanakkor a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi, a folyamatot pedig gyorsítja is az innováció
– olvasható az OECD, vagyis a 36 államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzésében.
A pandémia miatt visszaesett a kereslet, ráadásul globálisan csökkent az emberek jövedelme, elsősorban a fejlődő országokban növelve ezzel a nélkülözést.
A jelentés felidézte: a Covid–19-járvány miatt elrendelt korlátozások világszerte a kereslet visszaesését okozták, ezzel jelentős túlkínálat alakult ki mind élelmiszerből, mind alapanyagokból.
A következő években is megmarad a járvány hatása.
A szervezet szerint az alacsonyabb szükségletek általános termeléscsökkentéshez vezetnek, de a fogyasztási szokások is átalakulnak. Ezt elsősorban a mezőgazdasági kibocsátásért leginkább felelőssé tett állattenyésztők érzik meg, mivel a húskészítmények iránt esik vissza lényegesen a kereslet, míg a növénytermesztésben enyhe keresletnövekedés várható az évtized során.
Emellett az állattenyésztők és a takarmánygyártók is abban érdekeltek, hogy hozzájáruljanak a kibocsátás csökkentéséhez.
Ezt a fajtanemesítés és az innováció segíti elő: egyre kevesebb haszonállat leölésével lesz lehetőség előállítani egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert, lényegesen fenntarthatóbb és környezetbarátabb módon.
Az OECD – hasonlóan a magyar kormányhoz – szintén úgy látja, a helyi termékek előállítása válik hangsúlyossá, míg a globális ellátási láncok szerepe visszaszorul.
A járvány korábban nem előrejelezhető, de egyre valószínűbb hosszú távú hatásaival az agráriumot érintően továbbra sem számol Brüsszel, komoly nyomás alatt tartva a gazdálkodókat.
Fotó: Mirkó István
Korábban az Európai Unió meghatározó érdekképviseletei és a visegrádi országok agrárkamarái is arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy az éghajlati célokat ne a versenyképesség rovására kelljen elérniük a termelőknek. A tengerentúlról ráadásul komoly bírálatok érték Brüsszel hatásvizsgálatok elvégzése nélkül elfogadott élelmiszer-stratégiáját.
A Farm to fork stratégia végrehajtása a jelenlegi tervek szerint
komoly jövedelemkiesést okozna a termelőknek, visszavetné az élelmiszer-előállítást, a fogyasztóknak pedig brutális élelmiszerár-emelkedést jelentene.
A gazdákat képviselő nemzetközi és hazai szervezetek többször hangsúlyozták, hogy
az agrárium szereplői nem előidézői, hanem elsődleges elszenvedői az éghajlatváltozásnak.
