Csökken a globális termelés, környezetbarátabb lesz a mezőgazdaság

Várhatóan csökken a globális mezőgazdasági termelés a következő években, és a kereslet is átalakul a Covid–19-járvány hatására. Leginkább az állati termékek előállítása eshet vissza a keresletváltozás miatt, míg a növénytermesztés stagnál, esetleg enyhén növekszik hosszabb távon. A változások hatására érdemben csökken a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, ami meghatározó téma marad idén is az Európai Unióban.

A helyi termék-előállítás szerepe növekszik, míg a globális ellátási láncok szerepe visszaszorul Fotó: Mirkó István

Hosszas késlekedést és többéves, nehéz egyeztetést követően sikerült tető alá hoznia a háromoldalú egyezséget a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról a tagállamok minisztereinek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Ezzel az idei és a jövő év átmenetét követően komoly vállalásokat kell tenniük a gazdálkodóknak a környezet megóvása és az éghajlatváltozás megállítása érdekében.

A részletszabályok kidolgozása a tagállamok feladata marad.

A KAP-megállapodás megkötését övező rendkívül heves vita Brüsszel és a tagállamok többsége között, az uniós klímacélok végrehajtásával kapcsolatos ellentétek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatósága komoly vitatéma marad a következő időszakban is.

A koronavírus-járvány hosszú távú, mezőgazdaságra gyakorolt hatása ugyanakkor a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi, a folyamatot pedig gyorsítja is az innováció

– olvasható az OECD, vagyis a 36 államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzésében.

A pandémia miatt visszaesett a kereslet, ráadásul globálisan csökkent az emberek jövedelme, elsősorban a fejlődő országokban növelve ezzel a nélkülözést.

A jelentés felidézte: a Covid–19-járvány miatt elrendelt korlátozások világszerte a kereslet visszaesését okozták, ezzel jelentős túlkínálat alakult ki mind élelmiszerből, mind alapanyagokból.

A következő években is megmarad a járvány hatása.

A szervezet szerint az alacsonyabb szükségletek általános termeléscsökkentéshez vezetnek, de a fogyasztási szokások is átalakulnak. Ezt elsősorban a mezőgazdasági kibocsátásért leginkább felelőssé tett állattenyésztők érzik meg, mivel a húskészítmények iránt esik vissza lényegesen a kereslet, míg a növénytermesztésben enyhe keresletnövekedés várható az évtized során.

Emellett az állattenyésztők és a takarmánygyártók is abban érdekeltek, hogy hozzájáruljanak a kibocsátás csökkentéséhez.

Ezt a fajtanemesítés és az innováció segíti elő: egyre kevesebb haszonállat leölésével lesz lehetőség előállítani egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert, lényegesen fenntarthatóbb és környezetbarátabb módon.

Az OECD – hasonlóan a magyar kormányhoz – szintén úgy látja, a helyi termékek előállítása válik hangsúlyossá, míg a globális ellátási láncok szerepe visszaszorul.

A járvány korábban nem előrejelezhető, de egyre valószínűbb hosszú távú hatásaival az agráriumot érintően továbbra sem számol Brüsszel, komoly nyomás alatt tartva a gazdálkodókat.

A helyi termékek előállításának szerepe növekszik, míg a globális ellátási láncok visszaszorulnak, a mezőgazdaság az új igényekhez igazodik
Fotó: Mirkó István

Korábban az Európai Unió meghatározó érdekképviseletei és a visegrádi országok agrárkamarái is arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy az éghajlati célokat ne a versenyképesség rovására kelljen elérniük a termelőknek. A tengerentúlról rá­adásul komoly bírálatok érték Brüsszel hatásvizsgálatok elvégzése nélkül elfogadott élelmiszer-stratégiáját.

A Farm to fork stratégia végrehajtása a jelenlegi tervek szerint

komoly jövedelemkiesést okozna a termelőknek, visszavetné az élelmiszer-előállítást, a fogyasztóknak pedig brutális élelmiszerár-emelkedést jelentene.

A gazdákat képviselő nemzetközi és hazai szervezetek többször hangsúlyozták, hogy

az agrárium szereplői nem előidézői, hanem elsődleges elszenvedői az éghajlatváltozásnak.

Szerintük ezért nem büntetni kell őket az egyre költségesebb és szigorúbb szabályok betartatásával, hanem a versenyképességük növelése érdekében a beruházásaikat kellene jobban támogatnia az Európai Uniónak, illetve az agrárinnovációra is több forrást kellene fordítania a közösségnek.