Felpörögnek idén a lakásfelújítások

A lakosság rövid távú lakásfelújítási és -korszerűsítési kilátásai a negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak. E várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek – derül ki a GKI és a Masterplast 2020. decemberi felméréséből. Megjegyezték: a kormány által bejelentett intézkedések ösztönzően és pozitívan hatottak a lakosságra, amelynek szándékai szerint a következő egy évben a magyar lakossági ingatlanok majdnem 14 százalékán végezhetnek felújítási és korszerűsítési munkálatokat.

A lakosság lakásfelújításokra és -korszerűsítésekre vonatkozó 2020. negyedik negyedévi várakozásai jelentős javulást mutatnak. Ezen várakozások nemcsak idei csúcsukra értek fel, hanem a 2008-ban kezdődött válság előtti időket idézik, továbbá érezhető, hogy a koronavírus okozta járvány hatása sem volt negatív a lakásfelújítási piacra nézve – áll a közleményben. Az Otthonfelújítási program családonként legfeljebb hárommillió forint támogatási összeget helyezett kilátásba. Az összeg egy komolyabb és átfogó felújítási-korszerűsítési munka finanszírozására is elegendő, amely érdemi segítséget nyújt a családoknak.

Sokan érdeklődnek az állami támogatás iránt
Fotó: Katona Vanda

E kormányzati lépés pozitív hatása egyértelműen érezhető a felmérési eredmények alakulásában. A következő egy évben a magyar háztartások mintegy 14 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására. Ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül körülbelül 570 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat, amely szám nyolcvanezerrel nagyobb a harmadik negyedévi megkérdezés eredményénél – derült ki a felmérésből.

A legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében van, hiszen ezek csaknem 18 százaléka lehet érintett. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható, amely valamivel kevesebb mint tíz százalék.

A téglaépítésű társasházakban lakók tervei e kettő között helyezkednek el a maguk 12 százalékával. Budapesten a megkérdezett háztartások 12, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13 és 14, a községekben 18 százaléka készül felújításra. Ez utóbbi esetben a 2020 elejétől hatályos falusi csok is plusz ösztönzőerőt jelenthet. Hazánk régiói közül a nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb aktivitás, ahol a lakosság 16 százaléka, míg az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban is 15 százalék, vagyis az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható.