A recept új, de nem egyedi

Noha Lengyelországban a fiataloknak már másfél éve nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, az intézkedés feltehetően kedvező hatásait a járvány miatt nehéz megítélni. A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként bevezetendő hazai rendelkezés mindenesetre a lengyel példánál is nagyvonalúbb.

20200417 MN Budapest Vajda Papír gyártósor,papírgyártás,csomagolás,szállítás Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Sokaknak újdonságként hatott Orbán Viktor januári bejelentése, amely szerint a 25 év alatti munkavállalók 2022 januárjától mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól. Pedig az azóta számos pozitív és negatív véleményt kiváltó intézkedés nem magyar sajátosság – mutat rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Lengyelországban 2019-ben a 26 év alatti munkavállalók nagy részét mentesítették az szja megfizetése alól. Ennek elsődleges oka az volt, hogy szerették volna megállítani a fiatal munkaerő más uniós országokba való kivándorlását és vonzóbbá tenni a hazai munkahelyeket.

A nálunk mintegy négyszer népesebb országban a kivándorlás olyan mértékűvé vált, hogy az rövid távon munkakínálati problémát vetített előre, hosszú távon pedig demográfiai válságot.

A 2019-cel záruló másfél évtized során 1,7 millió munkavállaló vándorolt külföldre, ami nagyjából a főváros, Varsó lakosságszámának felel meg.

Mint az Oeconomus a tanulmányában emlékeztet, korábban Lengyelországban a 26 éven aluliaknak 18 százalékos szja-fizetési kötelezettség volt az előírás, és jelenleg azok a bruttó fizetések mentesülnek az adó megfizetése alól, amelyek nem érik el az évi 85 500 ezer złotys (húszezer eurós) összeghatárt. Ez az összeg magasabb, mint a bruttó országos átlagkereset (hatvanezer złoty). Az intézkedés 2019. augusztus 1-jével lépett hatályba, és nagyjából kétmillió munkavállalót érint. A 85 500 złoty feletti rész azóta is a normál, 32 százalékos adókulccsal adózik, tekintet nélkül arra, hogy az adófizető hány éves. A vállalkozó üzlettulajdonosoknak nem jár a kedvezmény.

A 24 éven aluli foglalkoztatottak aránya Magyarország után Lengyelországban a második legnagyobb a V4-országok között

Noha az elemzés szerint az intézkedés potenciális hatásai jelentősek lehetnek, azok értékelését több tényező nehezíti. A bevezetés óta csupán másfél év telt el, ráadásul a mentesség életbe lépése után nagyjából fél évvel Európában is megjelent a koronavírus-járvány, amelynek nyomán alaposan átalakult az EU-ban a munkaerő-vándorlás korábbi gyakorlata. Az azonban biztos, hogy az Eurostat 2020. harmadik negyedévi adatai szerint a 24 éven aluli foglalkoztatottak arányában Magyarország után szorosan Lengyelország következik a V4-országok között: a két ország alig marad el az uniós átlagtól, amely 31,8 százalék.