Tavaly decemberben az ipari termelés mértéke 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, igaz, munkanaphatástól megtisztítva a termelés csak 1,1 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2020 decemberében kettővel több munkanap volt, mint 2019 utolsó hónapjában. A bővüléshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban gyorsult a növekedés üteme, ugyanakkor az élelmiszer-ital és a dohánytermékek gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett. A számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása visszaesett.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,4 százalékkal mérséklődött, de az áprilisi mélyponthoz képest 58 százalékkal nőtt.
A termelés mértéke 2020-ban összességében 6,1 százalékkal volt kisebb, mint 2019-ben.
– Az ipari termelés decemberben a vártnál kedvezőbben alakult. Bár ez részben a naptárhatásnak tudható be, de az év végi leállások miatt fontos hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem lett volna elég a növekedéshez, hiszen ha nincs kereslet, a cégek nem használják ki a több munkanapot, hanem meghosszabbítják az év végi leállást – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője, aki szerint jól látható, hogy a koronavírus második hulláma az ipart kevéssé érintette, inkább azok az ágazatok szenvedhetik meg a korlátozásokat, amelyek a működésükben korlátozott vállalkozások beszállítói. Regős Gábor jelezte, összességében az ipari termelés a negyedik negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági teljesítményhez. Az elemző szerint
idén az ipari termelés összességében bővülhet,
amit segíthet a beruházások magas szintje, de pontos mértékét nagyban befolyásolja majd a kereslet alakulása.
