Pályára állt és működik a negyedik magyar miniműhold

Hétfőn Bajkonurból felbocsátották, szerdán sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG–1 kisműholdat, melyet az olasz Unisat7 műhold indította útjára tegnap egy automatizált kidobószerkezet segítségével. A SMOG–1 ma hajnalban jelet adott.

A negyedik magyar műhold első jeleit március 25-én éjjel a 0:46 és 0:56 közötti Magyarország feletti áthaladás során több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat földi műholdvezérlő állomásai. A műegyetemi tájékoztatás szerint a SMOG–1 minden alrendszere rendben működik, hőmérséklete a tervezett tartományban van, akkumulátorának töltöttségi szintje kilencven százalék feletti. (A műhold vezérlését, adatainak vételét a Műegyetem E épületének tetején található műholdkövető állomás biztosítja.)

Az első űrbe küldött hazai műhold a Masat–1 volt. A mintegy öt alatt elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak és csaknem három éven át kiválóan működött. Számos csúcsot megdöntött az 1061 napig a Föld körül keringő Masat–1, de egyszer minden csoda véget ér. 2015 januárjában a légkör sűrűbb rétegeit elérve megsemmisült. Az akkori sikeren felbuzdulva több magyar eszköz fejlesztése kezdődött egymással párhuzamosan.

A SMOG–P 2019. december 6-án indult, kategóriájában világelsőként működőképesnek bizonyult, majd 2020. szeptember 28-án, pályája végén, működő űreszközként a Föld légkörébe érve elégett és így sikeresen befejezte küldetését. Mérési eredményei alapján elkészült az első publikus, a Föld digitális földfelszíni elektromágneses szennyezettségét ábrázoló térképe. A SMOG–P-vel egyszerre indult a nála kétszer nagyobb (5×5×10 centiméteres) ATL–1, a teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával kifejlesztett hazai műhold. Ez az eszköz is bőven meghosszabbítva a tervezett időszakát teljesítette küldetését, majd pályáját lerövidítve tavaly októberben a légkörbe ért és elégett.

A SMOG–1 a világ első működő 5x5x5 centiméteres kisműholdjának, a SMOG-P ikertestvére. Elsődleges feladata a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz az elektroszmog vizsgálata. Emellett egy ionizáló dózismérő is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja. Újdonsága, hogy egy fékező hatású szerkezetet tettek a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, így minimalizálva azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül, miután befejezi aktív küldetését.

A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztőcsapat jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műhold küldetést tudhatja magáénak.