időjárás 4°C Paula, Vanda 2022. January 26.
logo

Brüsszel a GMO-lobbi érdekében ismét szembemenne a többséggel

Nagy Kristóf
2021.04.18. 06:45
Brüsszel a GMO-lobbi érdekében ismét szembemenne a többséggel

Komoly feszültséget okoz az Euró­pai Unió csúcsszervezetei között a génmódosított növények engedélyezése. Míg a legtöbb tagállam, így hazánk is határozottan elutasítja a GMO-k termesztését, addig az Európai Bizottság a Syngenta óriáscég egyik gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukoricafajtáját engedélyezné.

Heves vitát vált ki az Európai Unió csúcsintézményei között a génmódosított növények engedélyezése. Magyarország és a tagállamok döntő többsége, valamint az Európai Parlament (EP) hallani sem akar további GMO-k uniós engedélyezéséről.

A tagállamokkal és az uniós parlamenti képviselőkkel ugyanakkor szembemegy az Euró­pai Bizottság.

Brüsszel jelenleg a Syngenta világvállalat egy génmódosított eljárással a gyomirtó szereknek ellenállóvá tett kukoricafajtáját szeretné engedélyezni az Európai Unió területén.

Az EP a napokban immár sokadjára adott hangot mély csalódottságának amiatt, hogy Brüsszel folytatja a géntechnológiával módosított fajok behozatalának a takarmányozási és élelmezési célú engedélyezését.

Teszi ezt annak ellenére, hogy az uniós közösség többsége hallani sem akar erről. A génmódosított növények engedélyezését Magyarország mellett elutasítja például Németország, Franciaország és Ausztria is, ugyanakkor például Spanyolországban elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, jelenleg is nagy társadalmi vitákat okozva.

Számos országban nagy a társadalmi ellenállás a génmódosított növények engedélyezésével szemben
Fotó: SOPA/Alban Grosdidier

A parlamenti képviselők emellett ismételten felszólították a bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására.

A Klímapolitikai Intézet a helyzetértékelésében kiemelte, hogy az uniós GMO-vita világosan megmutatja,

mekkora lobbierejük van az Európai Bizottságon belül a legnagyobb világvállalatoknak.

A génmódosított vetőmaggyártás a világ legnagyobb agrárvállalatainál koncentrálódik, elsődleges célja pedig a nagyüzemi, iparszerű mezőgazdaság kiszolgálása, vagyis a technológia nem a világ szegényebb régiói­nak az élelmezését segíti elő. Brüsszel ráadásul nem készítette el a korábban engedélyezett GM-növényekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat sem, helyette a kevésbé szigorú amerikai vizsgálatok eredményét veszi alapul.

Az első génmódosított növényt 1994-ben engedélyezték, a technológia ezt követően gyorsan általánossá vált az amerikai kontinensen. A világ legnagyobb génmódosított növénytermesztője az Egyesült Államok. A leginkább érintett növénykultúrák a repce, a szója és a kukorica.

A génmódosítással az a cél, hogy a növény egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan új tulajdonságokkal rendelkezzen, amelyekkel nagyobb lesz a terméshozam.

Ilyen például a legtöbb génmódosított kukoricafaj, amelyek jellemző új tulajdonsága, hogy immár maguk termelik meg a rovarölő szert, így nem kell vegyszerezni az ültetvényt, vagy ellenállnak a vegyszereknek.

A GMO-k körüli vita ma sem csillapodik. Az ellenzők szerint nincs igazolva, hogy a GMO-k hosszú távon nem károsítják az egészséget. Ennek oka, hogy a technológia viszonylag újnak számít, és az eddigi vizsgálatok meglehetősen hiányosak, ellenben a világ vezető agrárvállalatai óriási pénzeket ölnek a GMO-k elfogadtatásával kapcsolatos lobbitevékenységükbe.

A GMO-mentesség megőrzése azért is fontos, mert ahol ilyen növényt termesztettek, ott már a későbbiekben a hagyományos nemesítésű növényekben is kimutathatók lesznek a módosított növény jellemzői.

Magyarországon az alaptörvény tiltja a GMO-k termesztését, a társadalom döntő többségének egyetértésével.

Hazánknak az adottságai miatt nincs szüksége a génmódosított növénytermesztésre, ráadásul a nem GMO-növények világpiaci ára jóval magasabb, és a keresletük is nagyobb.

Ugyanakkor hozzánk is eljutnak a GMO-k. A legjellemzőbb a Brazíliában termesztett, idehaza takarmány-alapanyagként felhasznált szója importja. A magyar kormány régóta törekszik rá, hogy alternatív fehérjeforrásokkal váltsa ki az importot, emellett a fogyasztók is meg­győződhetnek róla, hogy az adott élelmiszer tartalmaz-e génmódosított organizmust, mivel ezt kötelező jelölni az élelmiszereken.