7°C Hedvig 2021. October 17. 
A munkáltató rákérdezhet arra, hogy az alkalmazott élvez-e védettséget a Covid–19-fertőzéssel szemben, vagyis élt-e a vakcina beadatásának lehetőségével. Erre csak akkor van lehetősége, ha erre szükség van a biztonságos munkavégzés és a foglalkoztatottak egészségének védelme érdekében.
Az oltottság, illetve a korábbi megbetegedés a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatnak minősül. Ezért a munkaadónak minden esetben meg kell határoznia, mi a célja a védettségre vonatkozó adatokkal, és alá kell támasztania, hogy miért van szüksége ezekre.
A foglalkoztató az adatokat csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési okokból kezelheti azzal a céllal, hogy eleget tehessen a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére vonatkozó kötelezettségének – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) általános iránymutatásából.
Ez tehát azt jelenti, a foglalkoztatónak munkakörönként kell mérlegelnie a kockázatokat.
A fertőzésnek kevésbé kitett, távmunkában dolgozó munkavállaló védettségére vonatkozó adatok megismerése kevésbé indokolt, mint egy szociális munkás vagy egy Covid-osztályon dolgozó munkavállalónál
– említette példaként a NAIH állásfoglalását összegezve a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
A szakértők az adattakarékosság elvét kiemelve arra figyelmeztetnek,
csak a legszükségesebb információkról kérdezhet a foglalkoztató. Ilyen lehet a vakcina beadását igazoló applikáció és a védettségi igazolvány, de azokról a munkáltató másolatot nem készíthet, az információkat nem tárolhatja és nem is továbbíthatja.
Az adatkezelésről a GDPR értelmében kötelező írásban tájékoztatni az érintettet, az egészségügyi adatok jogellenes kezelése esetén pedig akár húszmillió euróig is büntethető a foglalkoztató – figyelmeztetett a szakértői társulás.
– Egyre több munkáltató érdeklődik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) is arról, milyen mértékig lehet különbséget tenni a védettek és a védettséghez elengedhetetlen vakcinát visszautasítók között később, ha már mindenki számára elegendő oltóanyag áll rendelkezésre – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Perlusz László.
A VOSZ főtitkára felidézte, a védőoltás Magyarországon nem kötelező, ezért nem érheti hátrány azokat sem, akik nem élnek a lehetőséggel. Ám a munkáltató alapvető kötelezettsége a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzési körülmények kialakítása, így azok védelme is, akik ellenzik a védőoltást vagy valamilyen okból nem olthatók be. Ezzel szemben
a védett munkavállalóknak is érthető az az elvárása, hogy az átoltottságukkal együtt a szigorú védelmi előírások is lazuljanak.
– A gazdasági, a politikai és a tudományos élet szereplőinek bevonásával
részletesen kidolgozott szabályozásra lenne szükség arról, milyen mértékig tehet különbséget a foglalkoztató a védett és az oltást elutasító munkavállalók között.
Noha egyértelmű, hogy a vezetőségnek és a beosztottaknak is érdekük a megbetegedés elleni védettség, az nem várható, hogy kizárólag az oltottság tényén múlna valakinek az állása – mutatott rá Perlusz László.
– Teljesen új, eddig nem tapasztalt körülményeket teremt, ha a teljes lakosság számára hozzáférhető lesz a vakcina, és az egyéni védettség már kizárólag az egyén döntésén múlik
– figyelmeztetett megkeresésünkre Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke kifejtette, hogy a munkáltatóknak eddig nem volt okuk arra, hogy napirenden tartsák a védettséghez kötött esetleges többletlehetőségeket, mivel eddig elsősorban a veszélyeztetett csoportoknak volt lehetőségük az oltásra. A szigorú, a járvány terjedését fékező intézkedéseken csak akkor lehet lazítani, ha elegendően be vannak oltva.
Az elnök rámutatott,
hogy a növekvő átoltottsággal a szabályok fokozatos lazítása alapvető elvárás lehet az oltottak körében, és a munkatársak között komoly feszültséget okozhat a munkáltató eltérő bánásmódja,
ráadásul a foglalkoztató intézkedései – a jó szándék ellenére is – hátrányos megkülönböztetésre utalhatnak. Mészáros Melinda szintén úgy látja, részletes szabályozásra és széles körű egyeztetésre van szükség, reagálva a járványhelyzettel kapcsolatos változásokra.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megerősítette: mivel nem kötelező az oltás elfogadása, ezért az sem diszkriminálható, aki elutasítja. Megjegyezte, hogy
a járvány legyőzését veszélyeztetik azok, akik oltásellenesek és erre buzdítanak. Különleges helyzetet eredményezett, hogy sehol sem tették kötelezővé az oltást, emiatt fokozott bizonytalanság és komoly társadalmi vita várható.
Az állásinterjú feltétele lehet a kártya
Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azoknak, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen vagy akik oltással váltak védetté. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap azt közölte: ha még többen lesznek beoltva, akkor lesz nagyobb szerepük a védettséget igazoló kártyáknak. Az álláspiac meghatározó szereplői már korábban is jelezték: a védettségi igazolvány lényeges adat lesz. A szakértők szerint például ha egy nyugdíjas munkavállaló szeretne betölteni egy meghirdetett pozíciót, a védettség megléte nélkülözhetetlen foglalkoztatói szempont lehet. Abban szinte minden szakértő egyetért, hogy amíg tart a pandémia, az oltottak a munkaerőpiac és az élet legtöbb területén előnyt élvezhetnek majd az oltást ellenzőkkel szemben.
