A munkáltató rákérdezhet arra, hogy az alkalmazott élvez-e védettséget a Covid–19-fertőzéssel szemben, vagyis élt-e a vakcina beadatásának lehetőségével. Erre csak akkor van lehetősége, ha erre szükség van a biztonságos munkavégzés és a foglalkoztatottak egészségének védelme érdekében.
Az oltottság, illetve a korábbi megbetegedés a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatnak minősül. Ezért a munkaadónak minden esetben meg kell határoznia, mi a célja a védettségre vonatkozó adatokkal, és alá kell támasztania, hogy miért van szüksége ezekre.
A foglalkoztató az adatokat csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési okokból kezelheti azzal a céllal, hogy eleget tehessen a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére vonatkozó kötelezettségének – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) általános iránymutatásából.
Távmunka és Covid-osztály
Ez tehát azt jelenti, a foglalkoztatónak munkakörönként kell mérlegelnie a kockázatokat.
A fertőzésnek kevésbé kitett, távmunkában dolgozó munkavállaló védettségére vonatkozó adatok megismerése kevésbé indokolt, mint egy szociális munkás vagy egy Covid-osztályon dolgozó munkavállalónál
– említette példaként a NAIH állásfoglalását összegezve a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Fotó: Mirkó István
A szakértők az adattakarékosság elvét kiemelve arra figyelmeztetnek,
csak a legszükségesebb információkról kérdezhet a foglalkoztató. Ilyen lehet a vakcina beadását igazoló applikáció és a védettségi igazolvány, de azokról a munkáltató másolatot nem készíthet, az információkat nem tárolhatja és nem is továbbíthatja.
Az adatkezelésről a GDPR értelmében kötelező írásban tájékoztatni az érintettet, az egészségügyi adatok jogellenes kezelése esetén pedig akár húszmillió euróig is büntethető a foglalkoztató – figyelmeztetett a szakértői társulás.
Kulcskérdéssé válhat a védettség
– Egyre több munkáltató érdeklődik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) is arról, milyen mértékig lehet különbséget tenni a védettek és a védettséghez elengedhetetlen vakcinát visszautasítók között később, ha már mindenki számára elegendő oltóanyag áll rendelkezésre – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Perlusz László.
A VOSZ főtitkára felidézte, a védőoltás Magyarországon nem kötelező, ezért nem érheti hátrány azokat sem, akik nem élnek a lehetőséggel. Ám a munkáltató alapvető kötelezettsége a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzési körülmények kialakítása, így azok védelme is, akik ellenzik a védőoltást vagy valamilyen okból nem olthatók be. Ezzel szemben
a védett munkavállalóknak is érthető az az elvárása, hogy az átoltottságukkal együtt a szigorú védelmi előírások is lazuljanak.
– A gazdasági, a politikai és a tudományos élet szereplőinek bevonásával
részletesen kidolgozott szabályozásra lenne szükség arról, milyen mértékig tehet különbséget a foglalkoztató a védett és az oltást elutasító munkavállalók között.
Noha egyértelmű, hogy a vezetőségnek és a beosztottaknak is érdekük a megbetegedés elleni védettség, az nem várható, hogy kizárólag az oltottság tényén múlna valakinek az állása – mutatott rá Perlusz László.