Két űrhajó egy űrállomáson

Nem sokkal azután, hogy a SpaceX első alkalommal juttatott embert a Nemzetközi Űrállomásra, már rutinosan közlekednek a többször használható űrjárművek. Néhány napig 11 ember tartózkodik egyszerre odafenn.

Világûr, 2020. május 31. A NASA TV által közreadott képen a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító ûrhajója Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai ûrhajósokkal a fedélzetén a Föld körül keringõ Nemzetközi Ûrállomás dokkolóeleméhez közelít 2020. május 31-én. Az elõzõ nap felbocsájtott ûrhajó az elsõ amerikai ûrjármû, amely kilenc év után amerikai asztronautákat szállít a világûrbe, és az elsõ magánûrhajó, amelyet a NASA ilyen célra igénybe vesz. MTI/EPA/NASA TV Fotó: -

Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX második olyan járata, amely az űrállomáson dolgozó embereket szállít. A négy utas a tervek szerint fél évet tölt majd el az űrállomáson, mielőtt visszatér. Az Endeavour nevű járművet a már jól bevált, a földre visszatérő és többször újrahasználható Falcon 9 rakéta juttatta az űrbe. Az űrállomás kutatólaboratóriumában így most néhány napig 11 ember dolgozik, az eddig ott tartózkodó személyzet még tavaly novemberben érkezett a Resilience űrhajóval, ők a tervek szerint szerdán térnek vissza a Földre.

A most felbocsátott űrjármű érdekessége, hogy minden része többedszer repül: ugyanezek a Falcon 9-es rakéták indították novemberben a Resilience-t, maga a jármű pedig már repült egy tesztúton. Ezzel egyre inkább megvalósulni tűnik, ami eddig leginkább hiányzott az űrutazás fenntarthatóságához és továbbfejlesztéséhez: a többször használható jármű és hajtóművek.

Az indulás: gyakori látvány lesz a jövőben
Fotó: NurPhoto via AFP/Paul Hennessy

Az első űrhajós, Jurij Gagarin hatvan évvel ezelőtt olyan járművel jutott Föld körüli pályára, amelynek fő hajtóműve a jármű egy bizonyos magasságig való feljuttatása után megsemmisült, az űrhajó maga pedig a visszaúton, a légkörbe való belépéskor a súrlódástól keletkező óriási hő hatására égett el, csak egy kis kabin landolt ejtőernyővel. Nem túl elegáns visszaérkezési mód, és főleg nem költséghatékony, de az úgynevezett űrsikló 1981-es indulásáig nem volt más megoldás. Az űrsikló hajtóműve ugyancsak megsemmisült az indulás után, a jármű pedig vitorlázórepüléssel ért földet. A megoldással ugyanakkor problémák merültek fel, miután a visszatéréskor keletkező hőt nem mindig sikerült az akkor használatos szigetelőanyaggal távol tartani. Ez lett a Columbia űrsikló tragédiájának oka, ami után nem sokkal le is állt a program a biztonság és a megfelelő pénzügyi háttér hiányára hivatkozva.

A fejlődés elakadt, az űrutazás nyolc éven át a hagyományos, egyszer használható orosz űrhajókkal zajlott, Amerikából nem is indult eközben ember az űrbe. Ezek után került sor tavaly a SpaceX első olyan útjára, amely embert vitt a Nemzetközi Űrállomásra, kísérleti jelleggel, immár többször használható rakétával. Most már a jármű maga is visszatér, így nincs akadálya, hogy a nemrég megkötött NASA-szerződés részeként a SpaceX megépítse a holdutazásra alkalmas, többször használható űrhajót.