Kettős minőségre tesztelnek hat országban

Még mindig a reklámok vannak a legnagyobb hatással a vásárlókra, naponta több tucat hirdetés sulykolja a tömegfogyasztás lehetőségeit, amelyek jellemzően a termékek olyan pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, amelyek hatása ösztönzi a költekezést.

„A fogyasztói szervezetek által végzett független összehasonlító tesztek ezzel szemben tükröt tartanak a reklámüzeneteknek. Ezekkel

a tesztekkel hatékonyan lehet átláthatóvá tenni a piacot,

és támogatják a jobb, észszerűbb és pénztárcabarát fogyasztói döntések meghozatalát” – közölte a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

Ismertették: a 2020 végén indult FoodPro projekt a bevált gyakorlatok cseréjére és a fogyasztói szervezetek hosszú távú kapacitásfejlesztésére összpontosít a közép- és kelet-európai régió hat országában, vagyis Ausztriá­ban, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában.

Magyarországon több élelmiszertermék esetén már felmerült a gyanú, hogy a nyugaton kínált változatok minőségibbek Fotó: AFP

A hazai keresletben is népszerű tartós reggeli élelmiszerek, a csokis gabonapelyhek átfogó tesztelésére irányuló projektet az Európai Unió fogyasztóvédelmi programja finanszírozza. A nemzetközi tesztelés kettős célt szolgál: hasznot hoz a részt vevő szakmai szervezeteknek, nemkülönben az érintett országok lakosainak.

Itthon is már évekkel ezelőtt felmérték a lakosság körében, hogy

a túlnyomó többség már találkozott a kettős minőséggel a vásárlásaikor. A leginkább emlegetett gyanús termékek között mosópor, öblítő, tisztítószer, kozmetikum, mogyorókrém és tartós élelmiszerek szerepelnek.

Krémes dilemma. Szigorodnak a felelősségi szabályok: a gyártókat 2022 májusától büntetés fenyegeti a kettős minőségért Fotó: Bach Máté

„A csokis gabonapelyhek tesztelésén keresztül

a fogyasztóvédelmi szervezetek részt vesznek a nemzetközi folyamat minden lépésében, a vásárlók a folyamat végeredményeként 2021 májusában összehasonlíthatják az árucikkeket.

A projekt a piac­kutatók szakértelmére és kulcsszerepére, továbbá az élelmiszerek független, összehasonlító tesztelésére épül” – részletezte az egyesület, hozzátéve: az a cél, hogy a kisebb fogyasztói szervezetek saját maguk is el tudják végezni ezeket a tevékenységeket, ebben, illetve a hatékony kommunikációban ré­giós szinteken kapnak segítséget.

„Világos a fogyasztók haszna a folyamat végén” – magyarázták. „A csokis gabonapelyheknél laborban vizsgáljuk majd a cukor- és rosttartalmat, a vas, a folsav, esetleges a kártevők jelenlétét, emellett a csomagolásuk hasonlóságát is összevetjük. Ha már tesztelünk, megnézzük a fenntarthatósági szempontokat is: azaz hogy van-e a termékben pálmaolaj, fair trade összetevő van-e, illetve mennyire fenntartható a csomagolása” – közölték.

Elfogadhatatlan a megkülönböztetés

– A magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a hazai polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz vevők – mondta nemrégiben a Magyar Nemzetnek adott interjúban Cseresnyés Péter. Az innovációs tárca fogyasztóvédelmi és kereskedelempolitikai államtitkára kifejtette: elfogadhatatlan a magyarok bármilyen területen megmutatkozó hátrányos megkülönböztetése. – Fogyasztóként, ügyfélként is a nyugatabbra élő európai polgároknak kínáltakkal megegyező minőségű termékekre, szolgáltatásokra jogosult minden honfitársunk – fogalmazott.

Felidézte: Magyarország 2017-ben elsőként tette szóvá a nemzetközi fórumokon, hogy idehaza azonos márkanév alatt és csomagolásban gyakran gyengébb termékeket forgalmaznak a gyártók, mint akár a szomszédos Ausztriában. A forgalmazásban, előállításban érintett vállalkozásoknak idén csak jelzi a hatóság, miként kerülhetik el a gyakorlatuk megváltoztatásával a V4-ek összehangolt fellépésének köszönhetően 2022 májusától életbe lépő bírságolást, akkortól ugyanis a kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak számít majd. A jövőre kiszabható büntetések a gyártó árbevételének az öt százalékát is elérhetik, ami multicégek esetében legfeljebb ötszázmillió forintot jelenthet a jogszabály szerint.