Megnyílt Magyarország első hidrogén-töltőállomása

Magyar gyártású üzemanyagcellás busz és a töltőhálózat kialakítása is szerepel a nemzeti hidrogénstratégiában, amelyet a jövő héten fogadhat el a kormány.

Palkovics László szerint az ország egy lépéssel közelebb került a klímasemlegességhez (A képen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond Magyarország elsõ mobil hidrogén-töltőállomásának átadásán a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén 2021. április 29-én) Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI/Mohai Balázs

A jövő héten tárgyalja és várhatóan el is fogadja a kormány a nemzeti hidrogénstratégiát – benne a töltőhálózat kiépítésének terveivel –, az idén év végétől pedig magyar gyártású hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz készül

– közölte az innovációs és technológiai miniszter abból az alkalomból, hogy csütörtökön átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten.

Palkovics László a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén tartott avatón kiemelte, hogy a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában ez fontos állomás, és az ország egy lépéssel közelebb került ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszernek a koronavírusos betegek ellátásához.

Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni.

Palkovics László szerint az ország egy lépéssel közelebb került a klímasemlegességhez
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke elmondta, Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmányát, amely szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotáshoz.

– Közös cél a szén-dioxid-semleges zöldmegoldások elindítása, támogatása – mondta Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a vállalatcsoportnak az egyik legnagyobb tapasztalata van a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. – Az idén Európa egyik legnagyobb, száz megawatt teljesítményű elektrolízis technológiát alkalmazó zöldhidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentette be a cég Németországban – tette hozzá.

Magyarországon 1992-óta van jelen a Linde, az elmúlt 25 évben csaknem háromszázmillió euró értékben hajtott végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Jelenleg csaknem ötvenmillió forint értékben épít új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán, míg Dunaújvárosban az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építi. Tavaly kezdte el Magyarországon is forgalmazni az úgynevezett zöldoxigént és zöldnitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használ.