Folytatja az akvizíciók sorát az MVM

Erdélyig húzódó töltőhálózat, tőzsdére lépés és az horvátországi LNG-terminál átvétele is napirenden van sok más mellett az energetikai vállalatnál.

20200708. Visonta Mátrai Erőmű Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Csaknem a duplájára nőtt az MVM-csoport nettó árbevétele az elmúlt öt évben: tavaly 1835 milliárd forintot tett ki, ami 25 milliárddal magasabb a 2019-es eredménynél, 2016-hoz viszonyítva pedig 91 százalékos növekedést mutat. A tavalyi EBITDA (kamat-, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 164 milliárd forint volt, ami az egy évvel korábbi 131 milliárd forinthoz képest 18 százalékos növekedést jelent – tájékoztatott Sum János, a társaságcsoport gazdasági vezérigazgató-helyettese az éves eredményeket ismertető online sajtótájékoztatón. Ismertette továbbá, hogy a vállalat tavaly több mint négyezer új munkavállalót vett fel, ezzel meghaladta a 16 500-at a foglalkoztatottak létszáma.

Elhangzott: A vállalatcsoport növekedését alátámasztja az NKM Nemzeti Közművek 2018-as integrálása, valamint az Innogy Česká Republika 2020-as felvásárlása. Az idén két akvizíciós bejelentésre lehet számítani, a nyugat-balkáni és a visegrádi országok mindegyikében folytat a cég ilyen jellegű tárgyalásokat.

Tavaly egyúttal lezárult a vállalat működésének újragondolása és a vállalati portfólió tisztítása a hatékonyabb működés, illetve a tőkepiaci érettség elérése érdekében.

A három nagy hitelminősítő, a Moody's, a Standard and Poor's és a Fitch is dolgozik az MVM hitelminősítésén, várhatóan június végéig eldől, elnyeri-e a cégcsoport a nemzetközi befektetésre ajánlott minősítést. Előreláthatólag decemberre teljesíti a csoport a tőzsdeképességhez szükséges feltételeket, ám a tőzsdei bevezetésről a tulajdonos dönt majd.

A lignitbányák és a Mátrai Erőmű modernizálását célzó stratégia változatlan, a beruházássorozat eredményeként ötödére esik a karbonkibocsátása
Fotó: Kurucz Árpád

Kóbor György elnök-vezérigazgató kiemelte: az MVM 750 milliárd forinttal, a teljes magyar GDP mintegy két százalékával járult hozzá tavaly a nemzetgazdasághoz adójellegű befizetések, bérek és beruházások formájában. Ugyanakkor négy éven belül a külföldről származó EBITDA-arányt a jelenlegi 17 százalékról 25-re kívánja növelni, elsősorban a négy visegrádi ország és a Nyugat-Balkán országaiból, de a cég jelen van Kínában is.

A csoport jelenleg kétszáz megawatt megújuló kapacitással bír, ezt 2025-re nyolcszáz megawattra növeli. Kóbor György elmondta, az év eddig eltelt időszakában 75 százalékkal magasabb volt a cég által kezelt háztartási méretű napelemre vonatkozó kérelem, mint tavaly ugyanekkor.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer négyszáz milliárd forintnyi energiahatékonysági beruházási kötelezettséget szab ki az MVM-re, ennek révén Kóbor György szerint több, jelenleg látens lehetőséget ki lehet majd használni. Az elnök-vezérigazgató a 202-ig szóló stratégia elemei között említette még a Zsombón elindított okoshálózati mintaprojektet, valamint

a cseh-német határtól Erdély túlsó határáig húzódó korridor töltőhálózat kiépítését, amely elektromos és CNG üzemű autóknak létesül, és később cseppfolyós földgáz (LNG) és hidrogén infrastruktúra is ráépülhet.

Csehországban egyébként piacvezető a CNG-töltés terén az MVM.

A vállalat vegyesvállalatot hozott létre nemrégiben a Volánnal – idézte fel Kóbor György – Mobiliti-Volánbusz Kft. néven, arra építve, hogy 2022-től a 25 ezernél nagyobb lakosság településeken csak elektromos buszokat lehet majd üzembe helyezni.

Emellett az MVM tárgyal a horvátországi Krk szigeten lévő LNG-terminál átvételéről, és vizsgája az LNG további hasznosítási lehetőségeit. Hasonlóképpen továbbra is nyitott a hidrogén iparágának fejlesztésére, a gáz előállításának és felhasználásának tanulmányozására, kiemelten a kardoskúti gáztárolónál épülő Akvamarin projektben (amelyről itt és itt írtunk részletesen).

Az energiatermelő portfólióban továbbra is jelentős szereppel bír a hazai áramtermelés felét adó, karbonmentesen termelő Paksi Atomerőmű, illetve a 16 százalékot adó Mátrai Erőmű, annak modernizációs programjával. Az utóbbi létesítményben 2025 végéig megszűnik a szénalapú áramtermelés, a korszerűsítési program révén a karbonkibocsátása az ötödére esik. A program részeként épül egy ötszáz megawattos gázüzemű blokk, csak úgy, mint a Tiszai Erőmű telephelyén (az utóbbi létesítmény fejlesztési terveiről itt írtunk bővebben).