Épül az első magyar hidrogénprojekt

Óriási vízbontó berendezés épül Magyarországon annak kikísérletezésére, hogy miként használható a hidrogén a földgázrendszerekben. A megoldás ahhoz szükséges, hogy hosszú távon, akár szezonálisan tárolhatóvá váljon a zöldáram, így könnyítve a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartását. Ez jelenleg az időjárás-alapú áramtermelés egyik legnagyobb kérdése.

Pusztaederics, 2012. február 13. Tolózárat ellenőriz az E.ON Földgáz Storage Zrt. pusztaedericsi telepének munkatársa. A magyar földgázmezők, a kereskedelmi tárolók és a stratégiai tároló kereskedelmi része zavartalanul táplálja be a földgázt a nagynyomású szállítórendszerbe. A Földgáz Storage Zrt. négy (Zsana, Pusztaederics, Hajdúszoboszlóm Kardoskút) föld alatti gáztárolóiban a nyáron betárolt gázmennyiség fele még mindig rendelkezésre áll, ez 30,5 százalékos telítettséget jelent. Az E.ON Földgáz Storage jelenleg napi 30 millió köbméter gázt, az ország gázellátásához szükséges mennyiség közel 40 százalékát táplálja a belföldi nagynyomású gázvezetékrendszerbe. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György Forrás: MTI

Várhatóan 2023 februárjában kezdődik a próbaüzeme annak a megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszernek és a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítőnek, amelyet a kardoskúti föld alatti gáztárolónál létesít a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT). Erdélyi Lajos, a projekt vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a próbaüzem legfeljebb 180 napig tart majd. – Ezen időtartam alatt a berendezéseket minden üzemállapotban szeretnénk tesztelni. A részletes próbaüzemi terv egyébként a beépítendő berendezések ismeretében nagyjából hat hónappal a próbaüzem kezdete előtt készül majd el – tette hozzá.

Jelenleg a beépítendő berendezések, valamint tervezői szolgáltatások pályáztatása van folyamatban a társaság tájékoztatása szerint. Emellett a megvalósításban rész vevő egyetemekkel való együttműködést is elkezdték kialakítani. Az Akvamarin projekt beruházási értéke mintegy 2,9 milliárd forint, amiből 1,9 milliárdot nyert el az MFGT az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán. A fennmaradó részt a társaság önerőből biztosítja. A pályázati támogatás ­miatt a projektet szigorú határidők kötik, 24 hónap áll rendelkezésre a megvalósítására a közbeszerzési folyamatokat is beleértve.

Világszerte kísérleteznek az elmélet gyakorlatba ültetésével, de van még megválaszolatlan kérdés
Fotó: MTI/EPA

Az Akvamarin projektben az MFGT lényegében arra a kérdésre keres megoldást, hogy miként tárolható hosszú távon a megújuló alapon termelt villamos energia. Amikor például a napelemek a szükségesnél több áramot termelnek, azt vízbontásra felhasználva hidrogént állítanak elő, amit – az elképzelés szerint – el lehet tárolni későbbi felhasználásra.

Így a hektikusan termelődő zöldáram akár szezonálisan is tárolhatóvá válik, akkumulátorok nélkül.

A földgáztároló kiváló kísérleti helyszín
Fotó: MTI/Varga György

Vagyis a kísérleti rendszer hozzájárul a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásához, és mint ilyen, jelentős energiatárolással kapcsolatos innováció rejlik benne – részletezte a társaság. Az elektrolizálóberendezés működtetésével biztosítható, hogy a zöldhidrogént a tervek szerint földgázzal keverve az MFGT saját berendezéseiben használja fel, csökkentve ezzel a szén-dioxid-kibocsátást.

Emellett a későbbiekben, szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz a hidrogén.

– A projektnek nem része a keletkező oxigén hasznosítása, próbaüzem alatt és azt követően az oxigén tervek szerint egyelőre a levegőbe kerül. Természetesen kapcsolódó fejlesztésként dolgozunk az oxigén hosszú távú hasznosításán is – mondta lapunk kérdésére Erdélyi Lajos. A távlati kilátásokról kifejtette: ha a projektben beépített berendezések és a környező földgázszállítói és -elosztói infrastruktúra jól vizsgázik a próbaüzem alatt és azt ­követően, akkor mához képest

nagyjából három-öt év múlva, hasonló beruházások révén terjedhet el a földgázba kevert hidrogén felhasználása nagyüzemi körülmények között.

Az Akvamarin projekt illeszkedik az Európai Unió 2020 júliusában meghirdetett hidrogénstratégiájába, amely szerint a hidrogén aránya az európai energiamixben a jelenlegi két százalékról 14-re emelkedne 2050-ig. Ehhez 2025-ig összesen 6 GW, 2030-ra pedig 80 GW elektrolizálókapacitásnak kell kiépülnie az EU-ban és a szomszédos országokban.