A régió legnagyobb akkuját fejleszti és gázblokkokat épít az MVM

Folyamatos kihívás elé állítják az energetikai szakembereket az egyre terjedő háztartási és ipari méretű napelemes erőművek, hiszen a megújuló energiát integrálni, a hálózatot kiegyensúlyozni egyre bonyolultabb feladat. Kiss Csaba, az MVM Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a meglévő szabályozói kapacitásokról, a jelenlegi gázturbinás blokkok bővítéséről, az energiatárolásról és a zöldhidrogén bevonásáról beszélt a Magyar Nemzetnek.

Litér, 2005. február 13. Gázerőmű a Veszprém megyei Litér közelében. MTI Fotó: H. Szabó Sándor Fotó: H. Szabó Sándor Forrás: MTI

– Vannak további erőművi beruházások is napirenden?

– Tavaly elkezdtük a szintén kombinált ciklusú, újnak számító, mintegy 40 MW villamos teljesítményű Miskolci Fűtőerőmű újraindítását is. 2012-ben az akkori piaci körülmények miatt kellett az erőművet ideiglenesen leállítani, de most úgy számoltunk, hogy megéri újra üzembe helyezni, több mint kétmilliárd forint értékű műszaki felújítást és korszerűsítést – többek között a gázturbina gyártói nagyjavításával – követően. Ezt két fázisban tervezzük végrehajtani, melynek első szakasza 2020 novemberében lezárult, a második szakaszt pedig 2021 őszén tervezzük befejezni.

Így az északkelet-magyarországi régióban is rendelkezésre áll majd az a rendszerszintű szabályozói feladatokat is ellátó beépített kapacitás, ami teret adhat az időjárásfüggő megújuló források zöldmezős telepítéséhez.

Kiss Csaba vezérigazgató-helyettes: Meggyőződésünk, hogy új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat kell építenünk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében
Fotó: MVM Zrt.

– Mennyit fejlődött a CCGT-technológia az évek során? Hogyan néz ki egy ma épülő, modern kombinált ciklusú gázturbinás erőmű?

– A legfontosabb, hogy az újonnan épülő blokkok harminc–ötven százalékos arányban hidrogén tüzelésére is alkalmasak lesznek. A hidrogéntechnológia kulcsszerepet játszhat a fenntartható energiarendszerek kialakításában és működésében. A Nemzeti energia- és klímatervben előirányzott naperőművi kapacitásra építve Magyarországon is megteremthető a megújuló energián alapuló hidrogéntermelés. Zöldhidrogénnek tekintjük, ha a hidrogént valamilyen megújuló energia segítségével elektrolízissel állítják elő, de idesorolható még például a biogáz (biometán) reformálásából, algák segítségével előállított hidrogén, a távolabbi jövőben fotokatalitikus úton előállított hidrogén.

– A zöldáram tárolásának kérdése is folyamatosan szolgáltat témát. Van áttörés ezen a területen?

– A lítiumionos energiatárolók is jelentős szerepet kaphatnak a jövő villamosenergia-rendszerében, ezért az MVM-csoport létrehozza Magyarország legnagyobb energiatárolóját. A litéri telephelyen – amely az MVM GTER üzemeltetésében áll – egy új energiatároló blokkot alakítunk ki, amely akár 100 MW kapacitású energiatároló egység befogadására lesz képes. Ez az a projektméret, amelyben az MVM-csoportnak legfőképpen gondolkodnia kell, amikor a nagyerőművi portfóliójára tekint és a jövőbeli fejlesztéseit fontolgatja. Első projektként 5 MW teljesítményű lítiumionos energiatárolót telepítünk, amely 2022 közepére készül el, de már az asztalon vannak a következő, nagyobb energiatárolós elképzelések is. Középtávon szeretnénk elérni a 100 MW-os teljesítményt, és nemcsak Magyarország, hanem a régió legnagyobb energiatároló kapacitásával fogunk rendelkezni.

A Veszprém megyei Litér közelében fekvő gázerőmű több szempontból is előnyös választás a fejlesztésre
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

– Mi támasztja alá a helyszínválasztást?

– A litéri gázturbinás erőmű az ország és kiemelten Nyugat-Magyarország stratégiai hálózati csomópontjában található, közvetlen hálózati összeköttetésben a paksi atomerőművel, ahonnan képes lesz különböző hálózati igényeket a lehető leghatékonyabban kielégíteni. Másrészt képes kiszolgálni a különböző tárolói technológiák által támasztott követelményeket, így optimális költségszinten működtetni a nagy méretű energiatárolókat. A cél az, hogy minél hatékonyabbá és a lehető legolcsóbbá tegyük a magyar villamosenergia-hálózat működését.

– Ezek szerint megváltozik a GTER működése, már nem csak a gázerőműveket kell majd kezelnie.

– A technológiai bővítés és sokszínűség miatt szükségessé válik a GTER átnevezése: MVM Balance Zrt. lesz a társaság új neve, ami demonstrálja a működési fókusza áthelyezését.

A gázturbinás erőművek üzemeltetése mellett a különböző technológiájú rugalmas kapacitások biztosítása lesz a fő feladata.