A régió legnagyobb akkuját fejleszti és gázblokkokat épít az MVM

Folyamatos kihívás elé állítják az energetikai szakembereket az egyre terjedő háztartási és ipari méretű napelemes erőművek, hiszen a megújuló energiát integrálni, a hálózatot kiegyensúlyozni egyre bonyolultabb feladat. Kiss Csaba, az MVM Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a meglévő szabályozói kapacitásokról, a jelenlegi gázturbinás blokkok bővítéséről, az energiatárolásról és a zöldhidrogén bevonásáról beszélt a Magyar Nemzetnek.

Litér, 2005. február 13. Gázerőmű a Veszprém megyei Litér közelében. MTI Fotó: H. Szabó Sándor Fotó: H. Szabó Sándor Forrás: MTI

– A napelemes erőművek számának ugrásszerű növekedése új kihívásokat jelent a rendszerszintű szabályozásban. Mit tesz az MVM-csoport a megújulóalapú energiatermelés szabályozása érdekében?

– A Lőrinci, a Sajószögedi és a Litéri Gyorsindítású Gázturbinás Erőművek kiemelkedő rendelkezésre állással támogatják a magyar villamosenergia-rendszer megbízható működését, gyorsan be tudnak kapcsolódni a rendszerbe szükség esetén. Az időjárásfüggő megújuló forrásból származó villamos energia okozta addicionális szabályzói igények miatt viszont egyértelművé vált, hogy szükség van további tartalék kapacitásokra. Meggyőződésünk, hogy új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat (CCGT) kell építenünk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében.

Ezért az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. erőművi portfóliója új elemmel bővül, egy nemrég lezárult tranzakcióban megvásárolta a Tisza Erőmű Kft.-t az SPS Smart Power Systems Zrt.-től.

Az ügylettel lehetőség nyílik arra, hogy a korábbi Tisza II Erőmű telephelyén a meglévő eszközöket és engedélyeket felhasználva rugalmas, modern, alacsony karbonkibocsátást garantáló, magas hatásfokú, kombinált ciklusú gázturbinás létesítményt fejlesszünk. Így tovább növeljük az ellátásbiztonságot, és lehetővé tesszük a növekvő kapacitású, időjárásfüggő megújulóenergia-termelő egységek további fejlesztéseit.

– Miért éppen erre a létesítményre esett a választás?

– A cég tulajdonában lévő telephely, a meglévő eszközök, engedélyek, illetve a tapasztalt szakemberek ideális alapot adnak az erőművi beruházás megvalósításához, amelyhez szükséges lesz az elérhető pályázati források bevonása is. A Tisza II Erőmű tiszaújvárosi telephelyének nagyszerű adottságai vannak egy vagy több CCGT-blokk barnamezős megvalósításához. A meglévő infrastruktúra jól hasznosítható, és azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős humán erőforrásra lesz szükség a következő években, ami a térség gazdasági fejlődését növeli.

A beruházás megvalósításához mintegy ezer ember munkájára lesz szükségünk, az üzemeltetéshez pedig hetven-nyolcvan szakemberre.

Amikor a Tiszai Erőmű megvásárlása mellett döntöttünk, azt is figyelembe vettük, hogy a kormány munkaerőpiaci stratégiája mentén olyan beruházást valósítsunk meg, amely alkalmas arra, hogy foglalkoztatási szempontból hátrányos térségben munkát biztosítsunk. Persze a tranzakció során az energetikai szempontok jelentős szerepet kaptak, de ez csak akkor érhető el, ha van megfelelő humán erőforrás is az érintett város környezetében. Hisszük, hogy Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj Zemplén megyében minden adott, van megfelelő mennyiségű szabad munkaerő, illetve van szakmai kompetencia is.

– Vannak további erőművi beruházások is napirenden?

– Tavaly elkezdtük a szintén kombinált ciklusú, újnak számító, mintegy 40 MW villamos teljesítményű Miskolci Fűtőerőmű újraindítását is. 2012-ben az akkori piaci körülmények miatt kellett az erőművet ideiglenesen leállítani, de most úgy számoltunk, hogy megéri újra üzembe helyezni, több mint kétmilliárd forint értékű műszaki felújítást és korszerűsítést – többek között a gázturbina gyártói nagyjavításával – követően. Ezt két fázisban tervezzük végrehajtani, melynek első szakasza 2020 novemberében lezárult, a második szakaszt pedig 2021 őszén tervezzük befejezni.

Így az északkelet-magyarországi régióban is rendelkezésre áll majd az a rendszerszintű szabályozói feladatokat is ellátó beépített kapacitás, ami teret adhat az időjárásfüggő megújuló források zöldmezős telepítéséhez.

Kiss Csaba vezérigazgató-helyettes: Meggyőződésünk, hogy új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat kell építenünk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében
Fotó: MVM Zrt.

– Mennyit fejlődött a CCGT-technológia az évek során? Hogyan néz ki egy ma épülő, modern kombinált ciklusú gázturbinás erőmű?

– A legfontosabb, hogy az újonnan épülő blokkok harminc–ötven százalékos arányban hidrogén tüzelésére is alkalmasak lesznek. A hidrogéntechnológia kulcsszerepet játszhat a fenntartható energiarendszerek kialakításában és működésében. A Nemzeti energia- és klímatervben előirányzott naperőművi kapacitásra építve Magyarországon is megteremthető a megújuló energián alapuló hidrogéntermelés. Zöldhidrogénnek tekintjük, ha a hidrogént valamilyen megújuló energia segítségével elektrolízissel állítják elő, de idesorolható még például a biogáz (biometán) reformálásából, algák segítségével előállított hidrogén, a távolabbi jövőben fotokatalitikus úton előállított hidrogén.

– A zöldáram tárolásának kérdése is folyamatosan szolgáltat témát. Van áttörés ezen a területen?

– A lítiumionos energiatárolók is jelentős szerepet kaphatnak a jövő villamosenergia-rendszerében, ezért az MVM-csoport létrehozza Magyarország legnagyobb energiatárolóját. A litéri telephelyen – amely az MVM GTER üzemeltetésében áll – egy új energiatároló blokkot alakítunk ki, amely akár 100 MW kapacitású energiatároló egység befogadására lesz képes. Ez az a projektméret, amelyben az MVM-csoportnak legfőképpen gondolkodnia kell, amikor a nagyerőművi portfóliójára tekint és a jövőbeli fejlesztéseit fontolgatja. Első projektként 5 MW teljesítményű lítiumionos energiatárolót telepítünk, amely 2022 közepére készül el, de már az asztalon vannak a következő, nagyobb energiatárolós elképzelések is. Középtávon szeretnénk elérni a 100 MW-os teljesítményt, és nemcsak Magyarország, hanem a régió legnagyobb energiatároló kapacitásával fogunk rendelkezni.

A Veszprém megyei Litér közelében fekvő gázerőmű több szempontból is előnyös választás a fejlesztésre
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

– Mi támasztja alá a helyszínválasztást?

– A litéri gázturbinás erőmű az ország és kiemelten Nyugat-Magyarország stratégiai hálózati csomópontjában található, közvetlen hálózati összeköttetésben a paksi atomerőművel, ahonnan képes lesz különböző hálózati igényeket a lehető leghatékonyabban kielégíteni. Másrészt képes kiszolgálni a különböző tárolói technológiák által támasztott követelményeket, így optimális költségszinten működtetni a nagy méretű energiatárolókat. A cél az, hogy minél hatékonyabbá és a lehető legolcsóbbá tegyük a magyar villamosenergia-hálózat működését.

– Ezek szerint megváltozik a GTER működése, már nem csak a gázerőműveket kell majd kezelnie.

– A technológiai bővítés és sokszínűség miatt szükségessé válik a GTER átnevezése: MVM Balance Zrt. lesz a társaság új neve, ami demonstrálja a működési fókusza áthelyezését.

A gázturbinás erőművek üzemeltetése mellett a különböző technológiájú rugalmas kapacitások biztosítása lesz a fő feladata.