Fontos szakaszba lépett az első magyar hidrogénprojekt

A kormány tegnap jóváhagyta a Nemzeti hidrogénstratégiát, amellyel hozzájárul a hazai energetika fejlődéséhez, a tisztább és biztonságosabb ellátáshoz. A fő cél a megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával hidrogén előállítása, az első ezt célzó magyarországi kísérleti projekt pedig újabb fontos szakaszába ért.

A társaság pusztaedericsi létesítményében már villanymotoros kompresszorok működnek Forrás: MFGT

Újabb fázisába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin nevű, 2,9 milliárd forint értékű projektje, amelyre a Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán nyert 1,9 milliárd forint támogatást tavaly. A cél megtalálni a válaszokat arra, miként lehet hatékonyan és biztonságosan, vízbontás segítségével, hidrogén formájában tárolni és később felhasználni a karbonmentesen termelt villamosenergia-többletet. A projekt szorosan illeszkedik Magyarország Nemzeti hidrogéstratégiájához, amelyet a kormány szerdán fogadott el.

A hidrogéntermelő egységre kiírt közbeszerzési pályázaton a GanzAir Kompresszortechnika Kft.-re esett a választás, amelynek értelmében a kiskunhalasi gyártóbázisú cég állíthatja össze és üzemelheti be ezeket a berendezéseket. A hidrogéntermelő, -tároló és -nyomásfokozó létesítmény kiviteli tervezési és engedélyezési előkészítési feladatait a Petrolterv Kft. végzi majd.

Az MFGT a négy föld alatti gáztárolójából – ahogyan erről lapunk beszámolt – a kardoskútit vonja be a kutatás-fejlesztési projektbe. Ennek részeként egy – a segédüzemekkel együtt – 2,5 MW névleges összteljesítményű elektrolizáló és nyomásfokozó rendszer és a hidrogént a földgázba keverő, adagoló technológia épül ki. Az előállított hidrogén egyrészt földgázba keverve az MFGT saját gázmotorjaiban, kazánjaiban hasznosul, csökkentve a technológia szén-dioxid-kibocsátását. Másrészt a távvezetéki és elosztórendszeri beadagolhatóság vizsgálata mellett a közvetlen energetikai felhasználáson túl cél az is, hogy ipari méretű kísérletet folytassanak a hidrogén föld alatti gáztárolóban nagy – száz bar feletti – nyomáson tartott, hosszú távú tárolására.

Minél több napelem épül, annál nagyobb szükség lesz az akkumulátor nélküli energiatárolásra
Fotó: Kurucz Árpád

Ezzel párhuzamosan egyetemek és kutatóintézetek bevonásával vizsgálni fogják a nagynyomású hidrogénnek a felszíni technológiai berendezésekre, a helyi gázhálózatra, a föld alatti gáztároló geológiai szerkezetére való hatását. A berendezések gyártása nagyjából egy évet vesz igénybe. A telepítés, beüzemelés és próbaüzem után a technológia várhatóan 2023 februárjában kezdi meg üzemszerű működését.

A tiszta hidrogén kiemelt jelentőségre tehet szert Európa dekarbonizációjában és a hatékonyabb energiarendszer kialakításában: az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra egyre jobban támaszkodó energiaellátás csak jelentős, hosszabb távú átmeneti energiatárolással együtt oldható meg, áthidalva a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseit, ami jelenleg tárolási lehetőség hiányában szabályozási, rendszerbiztonsági nehéz­ségeket okoz Európa-szerte.

Az MFGT anyavállalata, az MVM szintén ezen irányvonal mentén írt alá a napokban hosszú távú stratégiai keretmegállapodást a Linde Gáz Magyarország Zrt.-vel. A céljuk a tiszta hidrogénprojektek mielőbbi hazai, közös megvalósítása Magyarországon és a környező országok pia­cain, amelyhez kölcsönösen igénybe veszik egymás tudásbázisát és erőforrá­sait. Kijelölték az ehhez szükséges irányító testületet, és megalakulóban van számos munkacsoport, amelyek céljai között van a karbonmentes hidrogén előállítása, hidrogéntöltő állomások létesítése autóbuszok, kamionok, személyautók és vonatok részére. Figyelmet fordítanak a villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra együttes fejlesztésére, valamint az ipari felhasználások dekarbonizációjára, például az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának a csökkentésére.

Nem lankad a lendület

Másfélszer több háztáji napelem volt 2020 végén a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartásában, mint egy évvel korábban, az összes beépített teljesítmény ugyanennyivel nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg csaknem 72 ezer háztartás működtet napelemes kiserőművet, míg 2019 végén 47 ezer. Így már – a nem lakossági állománnyal együtt – több mint 88 ezer, legfeljebb ötven kW-os kapacitású létesítmény üzemel, összesen 719,09 MW beépített kapacitással. A hatóság elnökhelyettese, Tóth Tamás felidézte: a Nemzeti energiastratégia szerint a kormányzat célja, hogy 2030-ra legalább kétszázezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőműve. Tavaly év végén a lakossági háztáji napelemek átlagos teljesítménye 6,17 kW volt.