Megszűnt a kivándorlás, sokan hazaköltöztek a járvány alatt

A jövedelmi viszonyokat és a hétköznapi élet minőségét veszik elsősorban figyelembe a külföldön élő, de Magyarországra hazatérni szándékozók – derül ki a British Telecommunications (BT) magyarországi szolgáltató központja megbízásából, a Medián közvélemény-kutató közreműködésével készített kutatásból. A felmérés egyedülálló, mivel a járvány kitörése előtt, majd az első járványhullámot követően is megkérdezték a külföldön élő magyarokat hazatérési szándékukról.

A kivándorlás intenzitása mára jelentős mértékben csillapodott, és számottevően kisebb, mint öt évvel ezelőtt. A visszavándorlást is figyelembe véve stagnál a külföldi munkavállalási kedv.

A válaszokból kiderült, hogy összességében nőtt a hazatérési hajlandóság, és a járvány miatt több ezren költöztek tartósan haza. A külföldön élők kisebb része, negyven százaléka ugyanakkor jelenleg nem lát rá esélyt, hogy a jövőben bármikor is a hazatérés mellett döntsön.

Szintén fontos megállapítás, hogy a magyarok kompromisszumkészebbek: hajlandóak kinti jövedelmük bizonyos hányadáról lemondani, de az életszínvonaluk fenntartásához szükséges, magas hazai fizetés fontos feltétel. Győri Péter, a BT magyarországi country menedzsere összegzésében arra mutatott rá:

a külföldön élők a kinti és a hazai költségeiket, valamint a szolgáltatások minőségét összehasonlítva azt láthatják, hogy már itthon is elérhetik az elvárásuknak megfelelő életszínvonalat.

A hazaköltözés a karrier szempontjából ráadásul előnyösebb, mivel nagyobb esélyük van a végzettségüknek megfelelő munkakörökben elhelyezkedniük.

A járvány kitörése és első hullámának vége között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy három százaléka tért hosszú időre haza.

A jelenleg külföldön élők többsége, 59 százaléka nyitott a hazatérésre, de jelenleg még nem tartja napirenden a költözést.

A BT kutatásából az is kiderült, hogy azok közül, akik a járvány kitörésekor hazatértek, legtöbben 2015-ben költöztek el hazánkból.

Meglepő, de a legfiatalabbak tartják valószínűbbnek, hogy hazatérnek, míg a 40–44 év közöttiek látják erre a legkevesebb esélyt. Az esetleges visszatérési szándékot érdemben befolyásolja, hogy mennyire erős szálakkal kötődnek Magyarországhoz.