Brüsszeli jóváhagyásra vár Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve, amely mintegy 2511 milliárd forint forrással számol. A keret 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja a kormány, de külön alprogram készült a felzárkózó települések fejlesztésére. Erre ebből az uniós alapból 77,140 milliárd forint jut, de a célterületre ennél jóval magasabb összeget lehet költeni. Ezt a pénzt ugyanis növelik a nemzeti költségvetés és a kohéziós alap operatív programjainak a forrásai is.
A leghátrányosabb háromszáz
Az elmúlt években érzékelhetővé vált a gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése.
Ennek eredménye, hogy 2010 és 2019 között 31,5 százalékról az uniós átlag alá, 17,7 százalékra csökkent a szegénységi kockázatnak kitettek aránya.
Ezzel együtt az ország északkeleti, délnyugati részeiben koncentrálódnak azok a települések, amelyeknél további lépések szükségesek a gazdasági elmaradottság és a társadalmi problémák kezeléséhez.
A helyreállítási terv megjegyzi: az évszázados távlatra visszanyúló területi elmaradottság legfőbb oka, hogy az érintett térségek távol esnek a foglalkoztatási és közszolgáltatási centrumoktól. Ezért az ott élőknek magasabb közszolgáltatási szintet kell biztosítani, meg kell akadályozni a tartós mélyszegénység újratermelődését. Az Orbán-kormány ennek érdekében több lépést tett, ilyen például a 2019-ben elindított Felzárkózó települések programja, amely a háromszáz leghátrányosabb helyzetű településre összpontosít. Ennek részeként nemzeti forrásból 2019-ben 31, majd 2020-ban további 36 helyen kezdődött el a felzárkózási intézkedéssorozat. Az idén 51 kistelepülésen folytatódik a program, amelybe további 182-t vonnak be.
Napelempark mintaházakkal
A háromszáz településen 312 ezer ember él, és csaknem ötezer gyerek születik évente. Az infrastrukturális adottságok elmaradottak, a szakemberhiány jelentős, sok helyen például betöltetlen a háziorvosi praxis. Az ott élők javarészt alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek. Többnyire az egyetlen helyben található elhelyezkedési lehetőség a közfoglalkoztatás, valamint a fekete-, illetve az idénymunkák. A szóban forgó program segítségével a többi között kölcsönözhető eszközöket biztosítottak, bővítették a védőnők által használt eszközöket, fejlesztették az egészségügyi ellátást, szűréseket indítottak, valamint javították a lakhatási körülményeket. Létrejöttek az úgynevezett Jelenlét pontok, elkezdődött a családokkal végzett szociális munka.
Kiépült az első szociális támogatási célú napelempark, és megszülettek az alacsony bekerülési költségű, helyi munkaerőre alapozott mintaházak tervei, amelyek alapján megépültek az első épületek.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!