Brüsszeli jóváhagyásra vár Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve, amely mintegy 2511 milliárd forint forrással számol. A keret 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja a kormány, de külön alprogram készült a felzárkózó települések fejlesztésére. Erre ebből az uniós alapból 77,140 milliárd forint jut, de a célterületre ennél jóval magasabb összeget lehet költeni. Ezt a pénzt ugyanis növelik a nemzeti költségvetés és a kohéziós alap operatív programjainak a forrásai is.
A leghátrányosabb háromszáz
Az elmúlt években érzékelhetővé vált a gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése.
Ennek eredménye, hogy 2010 és 2019 között 31,5 százalékról az uniós átlag alá, 17,7 százalékra csökkent a szegénységi kockázatnak kitettek aránya.
Ezzel együtt az ország északkeleti, délnyugati részeiben koncentrálódnak azok a települések, amelyeknél további lépések szükségesek a gazdasági elmaradottság és a társadalmi problémák kezeléséhez.
A helyreállítási terv megjegyzi: az évszázados távlatra visszanyúló területi elmaradottság legfőbb oka, hogy az érintett térségek távol esnek a foglalkoztatási és közszolgáltatási centrumoktól. Ezért az ott élőknek magasabb közszolgáltatási szintet kell biztosítani, meg kell akadályozni a tartós mélyszegénység újratermelődését. Az Orbán-kormány ennek érdekében több lépést tett, ilyen például a 2019-ben elindított Felzárkózó települések programja, amely a háromszáz leghátrányosabb helyzetű településre összpontosít. Ennek részeként nemzeti forrásból 2019-ben 31, majd 2020-ban további 36 helyen kezdődött el a felzárkózási intézkedéssorozat. Az idén 51 kistelepülésen folytatódik a program, amelybe további 182-t vonnak be.
Napelempark mintaházakkal
A háromszáz településen 312 ezer ember él, és csaknem ötezer gyerek születik évente. Az infrastrukturális adottságok elmaradottak, a szakemberhiány jelentős, sok helyen például betöltetlen a háziorvosi praxis. Az ott élők javarészt alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek. Többnyire az egyetlen helyben található elhelyezkedési lehetőség a közfoglalkoztatás, valamint a fekete-, illetve az idénymunkák. A szóban forgó program segítségével a többi között kölcsönözhető eszközöket biztosítottak, bővítették a védőnők által használt eszközöket, fejlesztették az egészségügyi ellátást, szűréseket indítottak, valamint javították a lakhatási körülményeket. Létrejöttek az úgynevezett Jelenlét pontok, elkezdődött a családokkal végzett szociális munka.
Kiépült az első szociális támogatási célú napelempark, és megszülettek az alacsony bekerülési költségű, helyi munkaerőre alapozott mintaházak tervei, amelyek alapján megépültek az első épületek.
