Döntő változás az EKB monetáris politikai stratégiájában

Véget ért az Európai Központi Bank (EKB) stratégiai monetáris politikai felülvizsgálata, és tegnap közzétették ennek eredményét. A legfőbb módosítások: változik az inflációs cél meghatározása, és a továbbiakban a klímavédelem is szerepet kap a döntésekben.

Az Európai Központi Bank szeptember közepén várhatóan lazít a monetáris kondíciókon Fotó: Kai Pfaffenbach Forrás: Reuters

Az eurózóna jegybankja tavaly év elején határozta el, hogy felülvizsgálja monetáris politikájának stratégiai eszközeit. Ez a folyamat mostanra zárult le. A legfőbb döntés, amit meghoztak: mostantól nem alulról a két százalékot közelítő érték lesz az inflációs cél, hanem kereken két százalék. Ennek jelentősége, hogy így a cél szimmetrikus, vagyis ugyanúgy ítélik meg a lefelé, illetve felfelé való eltérést tőle, miközben

korábban lefelé engedékenyebb volt a jegybank, két százalék fölötti értéknél pedig szigorúbb.

A döntést az elmúlt évek alacsony inflációs környezete miatt hozták, bár könnyen elhamarkodottnak minősülhet, ha az eurózónában is hirtelen jóval a cél fölé szalad az infláció, ahogy az az Egyesült Államokban történt vagy akár hazánkban, ahol már öt százalék fölötti a mérték (igaz, nálunk a jegybank már meg is kezdte a kamatemelési ciklust, míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még csak tervezgeti a lépéseket). Az EKB alapvető célja rövid távon az lehetett, hogy egyelőre fenntarthassa a nullaszázalékos kamatot és a jelenleg futó eszközvásárlási programot akkor is, ha az infláció eléri, esetleg átmenetileg meg is haladja a két százalékot.

A változtatás esetleges kockázataival láthatólag tisztában van az EKB, hisz a következő stratégiai felülvizsgálatot viszonylag hamar, 2025-ben tartják, így ha kiderül, hogy a tartós deflációs veszély végképp a múlté, újra módosíthatják a stratégiát. A következő kamatdöntő ülést a bank kormányzótanácsa július 22-én tartja, ekkor már az új stratégia jegyében fognak döntést hozni.

Jelentős változás még, hogy az EKB a továbbiakban

a klímavédelmet is szem előtt tartja döntéseinek meghozatalakor.

Jóllehet a legfontosabb klímavédelmi intézkedéseket mások hozzák (ahogy az EKB elnöke, Christine Lagarde fogalmazott: nem ők vezetik a buszt, csak rajta ülnek), de például azt megtehetik, hogy ha vállalati kötvényeket vásárolnak, akkor kizárják ebből azokat a cégeket, amelyek működését nem tartják megfelelőnek klímavédelmi szempontból, azaz adataik és lépéseik nem felelnek meg a párizsi klímaegyezménynek megfelelően meghatározott, törvénybe is iktatott konkrét mértékeknek és kötelezettségeknek.