Nem mind fenntartható, ami zöld

Egyre nagyobb jelentőségű a környezettudatosság és a fenntarthatóság a fogyasztói társadalomban. A termékek, szolgáltatások esetében azonban nem mindegy, hogy milyenek a zöldmarketing eszközei, hogyan alkalmazzák a cégek az öko-, a környezetbarát vagy éppen a környezettudatos jelzőt.

organic vegetables on a table, concept organic farming, agriculture and healthy lifestyle Fotó: Miriam Doerr

VAN MÉG MIT FEJLESZTENI A TUDATOSSÁGON

Piaci felmérések szerint persze még bőven van mit csiszolni a vállalkozások környezettudatosságán. 2020-ban egy nemzetközi fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő szervezet kutatást készített, amelyben ötszáz internetes honlapot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az ott közölt környezetvédelmi állítások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

– Az állítások 42 százaléka valószínűsíthetően nem volt jogszerű, mert az adott cég például úgy használt zöld jelzőket – öko, fenntartható, természetes –, hogy ehhez semmilyen magyarázatot vagy indoklást nem fűzött – enged bepillantást a gyakorlati tapasztalatokba a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője. Miks Anna szerint az is előfordult, hogy a cégek olyan környezetvédelemre utaló logóval látták el termékeiket, amelyet semmilyen tanúsító szervezet nem akkreditált. Rajnai Tamás, a Deloitte fenntarthatósági és klímavédelmi tanácsadási csapatának menedzsere úgy ítéli meg,

bizonyos cégek pusztán figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból közölnek fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható állításokat.

– Sokszor hiányzik egy szervezeten belül az a komplex, a környezetvédelmi és társadalmi hatásokat is figyelembe vevő és számszerűen értékelni tudó szaktudás, amely egy ilyen állítás megalapozásához szükséges – jegyezte meg a szakember.

PONTOS ÉS VALÓS TARTALMAK KELLENEK

A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vizsgálója ehhez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy a hivatal elvárásai e téren azonosak a bármely más marketingkommunikáció esetében megfogalmazott elvárásokkal. Így például kifejezetten fontos, hogy a vállalkozások valós és igazolható állításokat tegyenek, továbbá egyértelműen határozzák meg azokat – mutatott rá Német Noé­mi. Derüljön ki a kommunikációból, hogy a „zöld” kijelentés a termék vagy szolgáltatás esetében pontosan mit jelöl. Főleg az olyan általánosan megfogalmazott üzenetek esetében, mint a „környezetbarát” vagy a „fenntartható” – részletezte a szakember. További pontosítás nélkül ugyanis a fogyasztók azt feltételezhetik, hogy ez a jelző a termék teljes életútjára vonatkozik.

A GVH munkatársa szerint a vállalkozásoknak is érdekükben áll a pontos megfogalmazás, hiszen minél közérthetőbben kommunikálnak a termékük környezeti jellemzőiről, annál könnyebben és magabiztosabban dönthetnek a fogyasztók.

A jogszerűtlen állítások és reklámok viszont komoly presztízsveszteséget okozhatnak, a versenyhivatal pedig akár eljárást is indíthat az adott cég ellen, amelynek következtében jelentős pénzbírságot szabhat ki.