Szeptember közepéig sem a fogyasztási hitelek, sem a lakáshitelek terén nem érvényesítették jelentősebb mértékben a pénzintézetek a jegybank kamatemelését – derült ki a Money.hu elemzéséből. Felidézték: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniustól augusztus végéig harminc-harminc bázisponttal, összesen kilencvennel emelte az alapkamatot, így annak mértéke augusztus végére másfél százalékra futott fel.
Mindez viszont egyelőre azért nem gyűrűzhetett át a hitelek árazásába, mert kifejezetten erős most a bankok közti árazási verseny, a pénzintézetek teljesíteni akarják éves kihelyezési terveiket.
Az MNB legfrissebb Hitelezési jelentésében is arra a következtetésre jutott, hogy a banki verseny egyelőre nem engedi a hosszú pénzpiaci hozamok emelkedését egy az egyben megjeleníteni a banki hitelkamatokban. A pénzintézetek a verseny miatt inkább saját marzsukat csökkentve nem, vagy csak visszafogottan emelik a kamataikat.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint a személyi hiteleknél a május végi 11,86 százalékról mindössze öt bázisponttal emelkedett az augusztusban folyósított személyi kölcsönök átlagkamata.
Vagyis a kamatemelés ellenére olcsóbban lehetett ez év nyarán személyi hitelt felvenni a bankoktól, mint a koronavírus okozta korlátozások előtti utolsó hónapban, 2020. februárjában, amikor 11,99 százalékos átlagkamatot mutatott ki az MNB.
A fogyasztási hitelek terén összességében viszont erősebb volt a drágulás a piacon: a májusi 7,23 százalékhoz képest augusztusra 7,96 százalékos átlagkamatot mutatott ki a jegybank. Figyelmeztető jelként értékelik az elemzők, hogy a júliusi 7,6 százalékos átlagszinthez képest az augusztusban tapasztalt 7,96 százalékos mérték már magasabb, mint az adott hónapban történt harminc bázispontos jegybanki kamatemelés. A jegybanki statisztikák szerint az ebbe a körbe tartozó babaváró hitelek kamata négy hónap alatt 4,12-ről 4,53 százalékra emelkedett, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 5,18 százalékról 5,56 százalékra nőtt a hitelkamat.
A szabad felhasználású jelzáloghitelekhez képest sokkal versengőbb a lakáscélú jelzáloghitelek piaca. Így aligha meglepő, hogy miközben a jegybank júniusban, júliusban és augusztusban összességében kilencven bázisponttal emelte az alapkamatot, addig a lakáshitel-kamatokban a májusi 3,98 százalékról, mindössze 4,19 százalékra emelkedett a folyósított hitelek átlagkamata. Ez azt mutatja, hogy a bankok egyelőre a jegybanki kamatemelkedés kevesebb, mint negyedét hárították át a hitelfelvevőkre.
Érdekességképpen az elemzőcsoport utánanézett a tíz évre fixált lakáshitelek piacának is. Az ügyfelek körében jelenleg leginkább keresett termék átlagkamata a vizsgált időszak alatt mindössze 15 bázisponttal emelkedett, vagyis a banki verseny továbbra is négy százalék alatti, jelenleg 3,88 százalékos átlagkamatot eredményezett.
Ugyanakkor a kegyelmi állapotnak lassan vége szakadhat – figyelmeztetnek. Az MNB kamatemelési ciklusa decemberig – igaz, kisebb, 15 bázispontos lépésekkel – kitart, ráadásul az infláció is átmenetileg magasabb szinteken ragad.
E két tényező miatt a bankoknak magasabb betéti kamatot kell fizetniük az ügyfelek felé, miközben saját költségeik is emelkednek a pénzromlás miatt. Emellett a hosszú pénzpiaci hozamokban szeptemberben alaposabb emelkedés volt látható. A következő hónapokban így vélhetően gyorsabban emelkednek majd a hitelkamatok.
Mindezek alapján a közeljövőben hitel felvételét tervezőknek érdemes megfontolniuk, hogy előrehozzák a tárgyalást bankjukkal.
Borítókép: Katona Vanda
