időjárás 36°C Pál, Péter 2022. június 29.
logo
Az államkincstár december végéig 1070 milliárd forintot utalt át a nyertes pályázóknak

Kifizetési dömping az agráriumban

Köpöncei Csilla
2022.01.31. 06:18
Kifizetési dömping az agráriumban

Ezermilliárd forintot meghaladó vidékfejlesztési forrás jutott el az elmúlt év végéig a hazai gazdálkodókhoz. A kifizetések üteme idén sem lassul, a kormány által lehetővé tett határidő-módosításoknak köszönhetően további jelentős összeg kerülhet a nyertes pályázókhoz.

Jelentős összeg jutott el az elmúlt év végéig a gazdálkodókhoz, a Vidékfejlesztési program keretéből mintegy 1070 milliárd forintot fizetett ki a nyertes pályázóknak a Magyar Államkincstár. A Magyar halgazdálkodási operatív program forrásai közül pedig további 12,24 milliárd forint jutott el az érintettekhez. 

Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, a legnagyobb összeget az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fizették ki a termelőknek, két jogcímen több mint 250 milliárd forint jutott el így a gazdálkodókhoz. 

Az ökológiai gazdálkodásra átállást célzó jogcímek keretében pedig 52 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki a programban részt vevő termelőknek az államkincstár.

A különböző beruházási felhívások közül a feldolgozóiparnak szánt támogatások közül csaknem 69 milliárd forintot utaltak át a nyertes élelmiszeripari cégeknek, a borászatok által végrehajtott fejlesztésekkel kapcsolatban pedig 19,8 milliárd forint érkezett meg az érintettek bankszámlájára az elmúlt év végéig.

Az állattenyésztés fejlesztését célzó konstrukciókban összességében több mint 75 milliárd forint kifizetése történt meg, ebből 19 milliárd forintot a baromfi-, 23,5 milliárdot a szarvasmarha-, 17,5 milliárd forintot a sertéstelepek korszerűsítésére fordítottak a gazdák, 3,7 milliárd pedig a juh- és kecsketelepek korszerűsítését célozta. A kertészetek által benyújtott pályázatok közül a múlt év végéig mintegy hatvanmilliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki az érintetteknek az államkincstár, a legnagyobb tételt – 20,8 milliárd forintot – kertészeti gépek vásárlására fordították a gazdálkodók. Az üvegházak és fóliaházak létesítését célzó felhívás eredményeképp összesen 17,7 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, a gombaházak és hűtőházak építését és korszerűsítését támogatandó 13 milliárd forint, az ültetvénytelepítésekre pedig 8,4 milliárd forint érkezett a termelők számlájára.

A mezőgazdaság mellett a vidéki térségek fejlesztését szolgáló pályázatokon is jelentős összegű kifizetések történtek az elmúlt időszakban. A Nagy István által közölt adatok szerint például a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára 25,5 milliárd forint, korábban megítélt támogatást fizetett ki a kincstár, a helyi külterületi közutak karbantartására vásárolható gépekre pedig további negyvenmilliárd forint jutott el az önkormányzatokhoz.

Nagy István írásbeli válaszából kiderült az is, hogy a vidékfejlesztési pályázatok közül összesen 4117 esetben kérték a vállalt beruházás megvalósítási idejének meghosszabbítását a nyertesek, a határidő-módosítások mintegy 351 milliárd forintnyi megítélt forrást érintenek. Ismeretes, a kormány – elsősorban az építőiparban végbement drasztikus áremelkedések miatt – lehetővé tette, hogy a pályázatok nyertesei az eredetileg vállalt határidő helyett később valósítsák meg a vállalt beruházásokat. Ezzel számos esetben sikerült elkerülni azt, hogy a megnövekedett költségek miatt meghiúsuljanak a támogatással érintett fejlesztések.

Az agrárminiszter által nyilvánosságra hozott táblázatból világosan látszik, hogy a legtöbb határidő-módosításra vonatkozó kérelem azon pályázatok esetén érkezett be a kincstárhoz, amelyek valamilyen építést tartalmaznak. A kis méretű terményszárítók korszerűsítése és építése című felhívás esetében 325 nyertes kérte a hosszabbítást, míg az élelmiszeripari feldolgozók közül 502-en éltek a lehetőséggel. Szintén jelentős volt a határidő-módosítás a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójánál, mintegy 424 esetben kérték a hosszabbítást az önkormányzatok, a külterületi közutak fejlesztését pedig 391 esetben halasztották későbbre.

Június 1-jén indul az ePincekönyv rendszer

A rendszer igazodik a borpiaci évhez, amely minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart, ezzel együtt segíti az ágazati szereplők munkáját, az új adminisztrációs szabályok alkalmazását.

Borítókép: Hajdú-Bihar megye, szarvasmarha-tenyésztés (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)