Számos hazai kis- és közepes vállalkozásnak válik egyszerűbbé a határon túli üzleti tevékenység folytatása idén nyártól, új törvény szabályozza ugyanis augusztustól a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok uniós országhatárokon átnyúló vállalati műveleteit. Az új szabályozás kiemelten a vállalati átalakulásokkal foglalkozik. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője elmondta:
a vállalatok határokon átnyúló műveleteire – például egyesülésük, szétválásuk folyamatára – eddig nem vonatkozott megbízható uniós jogi keret. Az ilyen megoldásokban gondolkodó vállalkozások helyzetét a meglévő hiányosságok mellett tovább nehezítették az eltérő nemzeti szabályozások is.
Horváth Gábor, az ügyvédi iroda szenior ügyvédje szerint ez a helyzet különösen a kis- és középvállalkozások számára nehezítette meg, hogy határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytassanak. Ennek orvoslására született az új uniós irányelv, az ezt az irányelvet a magyar jogba átültető törvény legtöbb rendelkezése 2022. augusztus 1-jén lép hatályba hazánkban. Az új törvény részletesen szabályozza a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok határokon átnyúló átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosítást is tartalmaz.
Az új szabályozás legfontosabb elemei közé tartozik, hogy felsorolja azokat az eseteket, amikor a magyar székhelyű társaság nem határozhat el határokon átnyúló műveletet, és nem is vehet részt abban (például felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás esetén).
Új szabályként jelenik meg, hogy a vezető tisztségviselők a határokon átnyúló átalakulás tervezete mellett úgynevezett fizetőképességi nyilatkozatot is kötelesek készíteni, amelyben többek között igazolják, hogy nincs tudomásuk olyan tényről vagy körülményről, ami miatt a társaság ne tudna eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.
Az új törvény az uniós irányelvvel összhangban nagy hangsúlyt fektet a hitelezővédelemre is, olyannyira, hogy a magyar jog az uniósnál is nagyobb biztonságra törekszik, miután lehetővé teszi, hogy a hitelezők a társaságtól megfelelő biztosítékot kérhessenek, amennyiben nem elégedettek az átalakulási tervezetben biztosított védelemmel.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
