A segélyezés területén működő szereplőknek is kihívásokat, egyszersmind fejlődési lehetőséget jelent a digitalizáció és a modern technológia. Kulcskérdés, hogy a nemzetgazdasági és gazdaságfehérítési szempontból is jelentős szerepet betöltő készpénzmentes megoldások beépítése a mindennapi gyakorlatba miként lehetséges úgy, hogy minden érintett fél előnyére váljon. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) részvételével az Edenred kafetériaszolgáltató tartott a minap szakmai diskurzust, A segélyezés kihívásai a XXI. században címmel.
– Jelenleg több mint negyven országban mintegy nyolcvanmillió ember életét könnyíti meg valamilyen szociális utalvány – mondta a budapesti eseményhez online csatlakozó Amal Chevreau, az OECD szakértője, hozzátéve, hogy a készpénzmentes megoldások a szociális terület legdinamikusabban fejlődő eszközeivé váltak az utóbbi időben. Amal Chevreau szerint ennek oka az, hogy ezek a megoldások egyrészt
növelik az általános vásárlóerőt, a jóllét állampolgári érzését és az adóbeszedés mértékét. Elősegítik a célzott költéseket, emellett képesek felpörgetni a helyi gazdaságokat is.
Ugyanakkor a szociális utalványok csak egyértelmű jogszabályi környezetben működhetnek eredményesen, amelynek része például az adókedvezmény, valamint széles körű monitoringrendszer is kapcsolódik hozzájuk.
A magyarok többsége szerint is hatékonyabbá és előnyösebbé válhatna a segélyekre szoruló emberek ellátása digitális megoldásokkal – derült ki a Nézőpont Intézet – Kutatópont országos, reprezentatív, 2021 nyári felmérésének eredményeiből. A megkérdezettek döntő többsége (83 százalék) támogatná, ha a szociális segélyezés kiegészülne úgynevezett feltölthető, digitális fizetésre alkalmas, kártyaformátumú utalványokkal, amelyekkel elsősorban hideg- és melegételt, gyógyszert, valamint ruhát és cipőt vásárolnának. Kilencven százalékuk azt is elfogadná, ha dohánytermékeket, illetve alkoholt nem lehetne utalványokkal vásárolni.
