Megugrott az exportáló cégek száma, de a bevétel arányán még javítani kell

Ötféle csapdahelyzetről beszélt a szombati gazdasági évadnyitón Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek elkerülése elengedhetetlen, ha a növekedési pályán szeretnénk tartani Magyarországot. Az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdáját veszi górcső alá a VG.hu cikke.

Emellett ezer nagy cég adja az exportárbevétel 95 százalékát, azaz a vállalati koncentráció igen magas. Ez pedig még egyértelműen messze áll az ideális helyzettől a magyar gazdaság szempontjából.

A kormány álláspontja szerint a hazai vállalkozások hozzájárulását az exporthoz harminc százalékra kell növelni. Persze sok hazai cég közvetetten egy nagy külföldi piaci szereplőn keresztül kapcsolódik be az exportba. Az autóiparban a legnagyobb a kkv-szektorba sorolható beszállítói kör, az érintett vállalkozások 54 százaléka Tier 1, tehát közvetlen beszállító. Ez az arány évről évre emelkedik, ami kedvező. Ugyanakkor a szerepük megmarad a beszállítók szintjén, ezáltal a nagy pénz, a profit végső soron az exportáló cégnél keletkezik. Ez is azt támasztja alá, hogy természetesen 

sokkal inkább előremutató, ha kilépünk az exportpiacra, ezzel vállalva, hogy felvesszük a versenyt a nagyokkal. 

Fotó: VG.hu

Most már nem nyugatra, hanem sokkal inkább keletre, illetve délre kell orientálódni a kormány meglátása szerint.

Németország mellett ma már a visegrádi térség országai a legfontosabb exportpartnereink, de tovább kell erősíteni a közép-ázsiai és a balkáni külkereskedelmet is. 

Az elmúlt tíz évben 28 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom a Magyarországtól keletre lévő államokkal. Eközben ráadásul 2021-ben ugyancsak kelet felől érkezett a befektetési volumen csaknem hatvan százaléka. 

A keleti sikerek mellett mindenképpen érdemes megemlíteni a délre fekvő országokkal – különösen a balkáni térséggel – mélyülő gazdasági kapcsolatokat: Szerbia, Albánia és Montenegró ugyanis Magyarország egyre fontosabb kereskedelmi partnerévé válik. Magyarország ezért is hirdette meg a Nyugat-Balkán beruházási támogatás programját.

A balkáni térséget nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kellene az Európai Unióba. Nagy gazdasági motorja lehet ez a térség az EU-nak: egyrészt a magyar vállalkozások külpiacra lépési lehetőségei is bővülnének, másrészt pedig a balkáni országok is lehetőséget kapnának, hogy a visegrádi térség államaihoz hasonlóan felvegyék a fejlettebb országokkal a tempót, ezáltal pedig megerősítsék a gazdaságaikat.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Orbán Viktor gazdasági évadnyitó beszéde (Fotó: Mirkó István)