Orbán Viktor: A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy visszamegyünk a régibe

Öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben Orbán Viktor miniszterelnök ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen. A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombati gazdasági évnyitó rendezvényén hangsúlyozta: az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje szerinte az, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe, mert a kihívóik fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt. A kormányfő szerint a helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, de biztos benne, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.

Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

A magyar faluért harcolni kell

– jelentette ki Orbán Viktor.

A gazdasági csapdahelyzetek elkerüléséhez pénzre van szükség, ezért a kormánynak támogatást kell nyújtania hitelek, garanciák, tőkeprogramok és adócsökkentés formájában.

A kormányfő szólt arról is, hogy a helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna.

Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni. A jogállami elvárásokat nem lehet összekötni a pénzügyi kérdésekkel

– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő szerint

az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.

A kormányfő hangsúlyozta: az elmúlt években minden támogatás munkaalapú volt. A magántulajdon kultúrát is teremt, így támogatják a magántulajdonra épülő gazdaságot és azt, hogy a polgárok rendelkezzenek saját lakással, adott esetben földdel, kerttel. A másik három visegrádi országban a magántulajdon tőkefelhalmozási képessége magasabb, így a tőkeellátottsági helyzet is jobb, és ehhez fel kellene zárkóznunk. Ehhez olyan partner kell, aki együttműködik és társadalmi hátországa van, és ennek az MKIK teljesen megfelel, ezért az együttműködés továbbra is szoros lesz.

A magyar gazdaság nyitott és komplex: az export a GDP 85 százalékát teszi ki, ami világszinten a legmagasabb értékek között van. Ezért az exportorientáció a fejlődés, a jólét záloga, ha csak befelé termelnénk, az ország sokkal szegényebb lenne.

Orbán Viktor szerint a komplexitás azt jelzi, hogy a gazdaság sokrétű, nem egy vagy két szektortól függ, így sokkal ütésállóbb is volt a válságban.

Új ágazatként jelenik meg a hadiipar, sőt a katonairepülőgép-gyártás, illetve alkatrészgyártás, ezzel még inkább diverzifikálódik a gazdaság. 

Figyelembe kell venni földrajzi helyzetünket: tranzitország vagyunk, ezért a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése mellett a vasútfejlesztés is döntő, hisz nagyobb mértékben tudunk részt venni a nemzetközi áruszállításban, és ez közvetlen bevételeket jelent az országnak. 

Az egyik legkomolyabb eredmény, amit a gazdaságban sikerült elérni, az a foglalkoztatottság legmagasabb szintre történő emelkedése 1990 óta. Az infláció ugyanakkor most egy komoly probléma, de körülöttünk is magas az infláció, vagyis a környezet nehezíti a csökkentést. A miniszterelnök rendkívül fontosnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság semmiképpen ne emelkedjen 80 százalék fölé.

Orbán Viktor elmondta, hogy az árstop nem esik jól neki, hisz tudja, hogy a központi árszabályozás sosem működik, ezért ellenzik az árhivatalszerű megoldásokat. Rendkívüli helyzetben merül fel és szigorúan átmenetileg az ilyen intézkedés, és remélhetőleg ezeket hamar meg is lehet szüntetni.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Mirkó István)