Orbán Viktor: A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy visszamegyünk a régibe

Öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben Orbán Viktor miniszterelnök ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen. A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombati gazdasági évnyitó rendezvényén hangsúlyozta: az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje szerinte az, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe, mert a kihívóik fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt. A kormányfő szerint a helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, de biztos benne, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.

Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Orbán Viktor szerint 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el.

Az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe, mert a kihívóink fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt

– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szombati gazdasági évnyitó rendezvényén. A kormányfő hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy

kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott, és kibírta.

A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors és erőteljes – vélekedett a miniszterelnök.

– A gépház működik, a kassza csörög, mindenkinek van munkája, tehát nem szükséges pályát módosítani – fogalmazott Orbán Viktor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy

a következő tíz évben öt csapdahelyzet is fenyegeti a magyar gazdaságot, amelyekbe szerinte beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket.

Orbán Viktor az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepük van és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és középvállalkozó az exportáló cégek között. A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.

Utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy Budapest az EU fejlettségének 151 százalékán áll, míg egyes vidéki régiók 40-50 százalékon. Egy erős, a világot lenyűgöző fővárosra szükség van, ezért a fejlesztések is itt összpontosultak, azonban a terv a továbbiakban a vidékfejlesztés. Ezen belül a vidéki városok szerepe is fontos, emellett örökös kérdés, hogy a falunak van-e jövője, létjogosultsága, vagy az urbanizációé a jövő. A kormányban sokan támogatják a falvak fennmaradását, fenntartását, mégpedig olyan formában, hogy a falu ugyanolyan színvonalú életet nyújthasson, mint a város. Ezt szolgálja a Magyar falu program, amit továbbra is támogatni kell. 2021–2027 között háromszor annyi pénzt fog a kormány költeni a vidékre, mint előtte.

A magyar faluért harcolni kell

– jelentette ki Orbán Viktor.

A gazdasági csapdahelyzetek elkerüléséhez pénzre van szükség, ezért a kormánynak támogatást kell nyújtania hitelek, garanciák, tőkeprogramok és adócsökkentés formájában.

A kormányfő szólt arról is, hogy a helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna.

Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni. A jogállami elvárásokat nem lehet összekötni a pénzügyi kérdésekkel

– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő szerint

az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.

A kormányfő hangsúlyozta: az elmúlt években minden támogatás munkaalapú volt. A magántulajdon kultúrát is teremt, így támogatják a magántulajdonra épülő gazdaságot és azt, hogy a polgárok rendelkezzenek saját lakással, adott esetben földdel, kerttel. A másik három visegrádi országban a magántulajdon tőkefelhalmozási képessége magasabb, így a tőkeellátottsági helyzet is jobb, és ehhez fel kellene zárkóznunk. Ehhez olyan partner kell, aki együttműködik és társadalmi hátországa van, és ennek az MKIK teljesen megfelel, ezért az együttműködés továbbra is szoros lesz.

A magyar gazdaság nyitott és komplex: az export a GDP 85 százalékát teszi ki, ami világszinten a legmagasabb értékek között van. Ezért az exportorientáció a fejlődés, a jólét záloga, ha csak befelé termelnénk, az ország sokkal szegényebb lenne.

Orbán Viktor szerint a komplexitás azt jelzi, hogy a gazdaság sokrétű, nem egy vagy két szektortól függ, így sokkal ütésállóbb is volt a válságban.

Új ágazatként jelenik meg a hadiipar, sőt a katonairepülőgép-gyártás, illetve alkatrészgyártás, ezzel még inkább diverzifikálódik a gazdaság. 

Figyelembe kell venni földrajzi helyzetünket: tranzitország vagyunk, ezért a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése mellett a vasútfejlesztés is döntő, hisz nagyobb mértékben tudunk részt venni a nemzetközi áruszállításban, és ez közvetlen bevételeket jelent az országnak. 

Az egyik legkomolyabb eredmény, amit a gazdaságban sikerült elérni, az a foglalkoztatottság legmagasabb szintre történő emelkedése 1990 óta. Az infláció ugyanakkor most egy komoly probléma, de körülöttünk is magas az infláció, vagyis a környezet nehezíti a csökkentést. A miniszterelnök rendkívül fontosnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság semmiképpen ne emelkedjen 80 százalék fölé.

Orbán Viktor elmondta, hogy az árstop nem esik jól neki, hisz tudja, hogy a központi árszabályozás sosem működik, ezért ellenzik az árhivatalszerű megoldásokat. Rendkívüli helyzetben merül fel és szigorúan átmenetileg az ilyen intézkedés, és remélhetőleg ezeket hamar meg is lehet szüntetni.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Mirkó István)