Beszédes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 40 éves rekordokat döntöget az infláció, Németországban pedig 30 éves csúcsokat dönget. Különösen aggasztó a helyzet Törökországban, ahol februárban 54,4 százalék volt az infláció, jóllehet ott az indokoltnál lazább monetáris és költségvetési politika is szerepet játszik ebben.
A magyar infláció mértéke régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen hasonló mértéket ért el a lengyel (8,1 százalék), román (7,9 százalék), szlovák (8,3 százalék) adat, miközben meghaladja azt a cseh (10 százalék) és a szerb (8,8 százalék) inflációs mérték.
A magas infláció okai világszerte, de különösen Európában ugyanazok: egyrészt évekig szokatlanul alacsony volt az inflációs környezet, és a nagy jegybankok (EKB, Fed) lassan reagáltak, amikor az infláció nőni kezdett. Márpedig a világjárvány komoly hatást gyakorolt az inflációra: a termelés és a világkereskedelem egyensúlyának járvány miatti felborulása után sok esetben hiány keletkezett, az ellátási láncok akadoztak, ami hirtelen áremelkedést okozott világszerte. És ha mindez nem lett volna elég: egy hónapja megezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborúja, ami különösen az energiaárakat növeli erősen, de az élelmiszerárakra is komoly hatással van.
Ezek a negatív kínálati sokkok befolyásolják az inflációt a háború kezdete óta, és sajnos egy másik háborús hatás, hogy a pénzpiacok is felbolydultak. Minél közelebb van egy ország a háborús övezethez, annál erősebb ez a hatás, jóllehet ezt az MNB az egyhetes betéti kamat többszöri emelésével mostanra nagyrészt semlegesíteni tudta, a forint piaca stabilizálódott.
Borítókép: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!