Nincsenek alternatív jövőképek arra az esetre, ha Paks II nem épülne meg, nincs forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy miként tudnánk fenntartani a gazdaság teljesítőképességét és a lakosság ellátását – fogalmazott Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Vasárnap.hu-nak adott interjúban.
A szakember elmondta ugyanakkor, arról egyelőre nincs szó, hogy az erőmű megépítése az Oroszország elleni szankciók áldozata lenne, és emlékeztetett rá, hogy
Paks II nem kapacitásbővítő, hanem kapacitásfenntartó beruházás, ugyanis ma Paks I négy reaktorral 2000 megawattot termel, Paks II két reaktora pedig 2400 megawattot termel majd, de a tervek szerint a két erőmű csak minimális ideig működik egyszerre, mivel az új felváltja a régit.
Paks I lekapcsolása tehát a következő évtizedben bekövetkezik, mivel egyszer már meghosszabbították az üzemidejét, így 2032 és 2037 között mindenképp aktuálissá válik Paks I leállítása.
Azonban ha a meglévő blokkok leállításáig nem áll üzembe Paks II, akkor igen jelentős energetikai kihívás elé néz az ország, ráadásul teljesen búcsút mondhatnánk annak a karbonsemlegességnek, amelyet Magyarország célul tűzött ki a következő évtizedekre
– emelte ki Litkei Máté János.
Az energiaválság, illetve a háború rávilágított arra, hogy minél magasabb az importkitettsége egy országnak, annál sérülékenyebb a gazdasága és annál nagyobb veszélyben van a lakossága is – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy a növekvő árak és az akadozó ellátás komoly társadalmi feszültségekhez vezetne.
A hazai villamosenergia-termelés felét adja jelenleg Paks I, és az elképzelések szerint Paks II is meglehetősen alacsony költségen tudna áramot termelni, ehhez képest az import energia ára mindig a világpiaci körülményektől függ
– világított rá Litkei Máté János. Szerinte egy-két szélsőséges, javarészt politikai jellegű megnyilvánulástól eltekintve szakmai körökben konszenzus övezi a projekt szükségességét.
A háborús szankciókkal kapcsolatban megjegyezte: olyan országok szólítanak fel újabb szankciókra, amelyek kismértékben vagy semennyire sem függenek Oroszországtól.
Azok hangosak, akik kevésbé vannak kitéve az orosz olaj- és gázimportnak. Az elmúlt hetek európai vitái megmutatták, hogy ezekben a kérdésekben elmarad a sokszor hangoztatott európai szolidaritás
– vélekedett.
Elmondása szerint a balti államok száz százalékban függenek az orosz gáztól, hazánkban pedig 85 százalék az orosz gázimport aránya, de más országokban, például Németországban is nagyon jelentős. Az európai gáz importjának 43 százalékát adják az oroszok. „Ezek az országok külön-külön is és az európai gazdaság összességében is összeomlanának az orosz gáz nélkül” – jelentette ki a szakember.
Hangsúlyozta: nincsenek alternatív jövőképek Paks II megépítésének tekintetében. „Az atomerőmű megépítésének megakasztása esetén egyetlen megoldás jöhet szóba, a földgázüzemű erőművek és a Mátrai Erőmű továbbüzemeltetése, és a kitűzött klímacélok elfelejtése” – mondta Litkei Máté János.
Borítókép: Paks II látványterve (Fotó: Paks II Zrt.)
