Az elemzők rámutattak, hogy ez a szám az előző negyedévi felmérés eredményénél 44 ezerrel kisebb, az egy évvel ezelőttinél azonban 260 ezerrel magasabb.
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén áprilisban ezer embert vontak be a reprezentatív kutatásba.
- Hagyományosan a családi házak lakói körében a legerőteljesebb a felújítási-korszerűsítési szándék. Nem volt ez másként az idei második negyedévben sem: a tervek szerint minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben.
- A társasházi lakásokban élők visszafogottabb terveket fogalmaztak meg, körükben érezhető igazán az előző negyedévhez képest az elbizonytalanodás: a panelben lakó családok 14-15, a tégla építésű lakásokban lakók 16-17 százaléka lehet érintett. Ugyanakkor az idén januárban még csaknem 19, illetve 21 százalékuk készült lakásfelújításra.
- A felmérésből kiderül, hogy a legkisebb felújítási-korszerűsítési szándék a fővárosban és a megyei jogú városokban érezhető, az itt élők 18 százaléka fogalmazott meg ilyen irányú terveket. A kisebb városokban élők negyede, míg a községekben élők harmada tervez nagyobb költést a következő egy évben. A kiugró községi tervekhez a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nyújtotta támogatások is hozzájárulhatnak.
- A korábbi felmérésekben a középgeneráció tagjai, a 30 és 49 év közöttiek fogalmaztak meg a legnagyobb arányban felújítási-korszerűsítési terveket. A mostani felmérésben azonban a harminc év alatti fiatalok utolérték, sőt kissé le is hagyták őket. A 49 és különösen az 59 év felettiek továbbra is szerényebb kilátásokat jeleztek.
A lakóingatlanok felújítását és korszerűsítését a lakosság jelentős része számára az állami támogatások is segítik.
A kormánypárt választási ígéretei között szerepelt ezen támogatások hatályának meghosszabbítása, ha ez megvalósul, akkor a felújítások és korszerűsítések további ösztönzést kaphatnak.
