A hazai tulajdon részarányát növelnék az építőanyag-gyártásban, a kiskereskedelemben, a távközlésben, lehetőleg 50 százalék fölé. Fontos a kifektetés, azaz a magyar cégek külföldi terjeszkedésének növelése: most a külföldi vállalatok több mint hatmilliárd euróval több profitot érnek el nálunk, mint a magyar cégek külföldön, ennek az eltérésnek is mérséklődnie kell. Energia tekintetében rendkívül függünk a külföldtől, ugyanakkor élelmiszerből alapvetően exportálunk, de azt, ami most importból érkezik a szektorban, célszerű lenne hazai termeléssel kiváltani.
A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy munkája során fontos prioritás lesz a belső kohézió a kormánnyal, a külső a parlamenttel, emellett a gazdaság résztvevőivel.
A várható felzárkózási modellről Nagy Márton azt mondta, hogy a növekedést hosszú távon a beruházások teszik fenntarthatóvá, ezért a beruházásokat támogatni kell. Vásárlóerő-paritáson jelenleg a magyar GDP az EU-átlag 76 százaléka, ezzel a 20. helyen vagyunk. Előttünk a 19. Lengyelország, vele versenyzünk. Ha sikerülne egy 3 százalékos növekedési többletet fenntartani az EU-átlaghoz képest, akkor
2030-ra 90 százalékot lehetne elérni, ha 3,5 százalék a növekedési többlet, akkor 100 százalékig, vagyis az uniós átlagig juthatna az ország.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (balra) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. (Fotó: Kovács Attila/MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!