Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, majd a miniszterelnök főtanácsadója volt, az új kormányban a gazdaságfejlesztési miniszteri tárcát fogja vezetni megválasztása esetén. A parlament gazdasági bizottsága előtt miniszterjelöltként számolt be programjáról, elképzeléseiről.
A legfontosabb feladatként Magyarország fenntartható felzárkóztatását, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszerének fejlesztését nevezte meg. Mint mondta,
a fenntartható felzárkózás mint kifejezés tartalma az elmúlt tíz év alatt sokat változott: ma már azt jelenti, hogy önálló és önellátó gazdaságra kell törekedni.
Hangsúlyozta, hogy viharos évtizedben vagyunk, amelyet eddig járvány, háború, globális élelmiszer-, és energiaáremelkedés jellemez. A tízéves állampapírhozam mindenhol gyorsan emelkedik a korábbi historikusan is alacsony szintekről: a magyar szint 7 százalék, ami komoly kamatterhet jelent az adósságfinanszírozásban. Az ellátási láncok akadoznak, az infláció magas.
Nagy Márton szerint az lesz a nyertes, aki felismeri, hogyan működik a közgazdaságtan ebben a speciális helyzetben.
A miniszterjelölt kiemelte a gazdaságban az egyensúly szerepét: mindenekelőtt a költségvetésben kell egyensúlyra törekedni:
az idén 4,9 százalék, jövőre pedig 3,5 százalék a hiánycél.
Az idén magas, 9 százalék körüli infláció 3,5-5 százalék között alakulhat, a fizetési mérleg jövőre már többletes lehet, az adósságráta idén 76, jövőre 74 százalékra mérséklődhet GDP-arányosan.
A munkanélküliség már most is minimális, sőt munkaerőhiány jelentkezik, egyes rétegeknél azonban mutatkozik munkanélküliség, főleg fiataloknál, ebben még van tennivaló. Kiemelt cél a vidék felzárkóztatása: Budapest az uniós GDP-átlag 153 százalékán áll, míg a vidék 50 százalék körül van. Ezt az ollót zárni kell, ráadásul a fejletlen vidékeken sok a kkv, oda is el kell jutniuk a nagyvállalatoknak, az iparfejlesztésnek.
Nagy Márton hangsúlyozta,
a magyar gazdaság duális: a nagyvállalatok hatékonysága kétszer akkora, mint a kis-, és középvállalati szektoré. Ez már ugyan javulás, hisz pár éve 2,5-3-szoros volt az eltérés, de ez még kevés, tovább kell szűkíteni a különbséget.
A hazai tulajdon részarányát növelnék az építőanyag-gyártásban, a kiskereskedelemben, a távközlésben, lehetőleg 50 százalék fölé. Fontos a kifektetés, azaz a magyar cégek külföldi terjeszkedésének növelése: most a külföldi vállalatok több mint hatmilliárd euróval több profitot érnek el nálunk, mint a magyar cégek külföldön, ennek az eltérésnek is mérséklődnie kell. Energia tekintetében rendkívül függünk a külföldtől, ugyanakkor élelmiszerből alapvetően exportálunk, de azt, ami most importból érkezik a szektorban, célszerű lenne hazai termeléssel kiváltani.
A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy munkája során fontos prioritás lesz a belső kohézió a kormánnyal, a külső a parlamenttel, emellett a gazdaság résztvevőivel.
A várható felzárkózási modellről Nagy Márton azt mondta, hogy a növekedést hosszú távon a beruházások teszik fenntarthatóvá, ezért a beruházásokat támogatni kell. Vásárlóerő-paritáson jelenleg a magyar GDP az EU-átlag 76 százaléka, ezzel a 20. helyen vagyunk. Előttünk a 19. Lengyelország, vele versenyzünk. Ha sikerülne egy 3 százalékos növekedési többletet fenntartani az EU-átlaghoz képest, akkor
2030-ra 90 százalékot lehetne elérni, ha 3,5 százalék a növekedési többlet, akkor 100 százalékig, vagyis az uniós átlagig juthatna az ország.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (balra) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. (Fotó: Kovács Attila/MTI)
