Nagy Márton: 2030-ra elérheti az uniós átlagot a magyar gazdaság

Többek között a fenntartható növekedést, az önellátást, a kkv-k termelékenységének növelését tűzte ki célul Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési miniszteri poszt várományosa.

Budapest, 2022. május 18. Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (b) beszél meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelõs államtitkár. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila/MTI

Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, majd a miniszterelnök főtanácsadója volt, az új kormányban a gazdaságfejlesztési miniszteri tárcát fogja vezetni megválasztása esetén. A parlament gazdasági bizottsága előtt miniszterjelöltként számolt be programjáról, elképzeléseiről. 

A legfontosabb feladatként Magyarország fenntartható felzárkóztatását, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszerének fejlesztését nevezte meg. Mint mondta,

a fenntartható felzárkózás mint kifejezés tartalma az elmúlt tíz év alatt sokat változott: ma már azt jelenti, hogy önálló és önellátó gazdaságra kell törekedni.

Hangsúlyozta, hogy viharos évtizedben vagyunk, amelyet eddig járvány, háború, globális élelmiszer-, és energiaáremelkedés jellemez. A tízéves állampapírhozam mindenhol gyorsan emelkedik a korábbi historikusan is alacsony szintekről: a magyar szint 7 százalék, ami komoly kamatterhet jelent az adósságfinanszírozásban. Az ellátási láncok akadoznak, az infláció magas.

Nagy Márton szerint az lesz a nyertes, aki felismeri, hogyan működik a közgazdaságtan ebben a speciális helyzetben.

A miniszterjelölt kiemelte a gazdaságban az egyensúly szerepét: mindenekelőtt a költségvetésben kell egyensúlyra törekedni:

az idén 4,9 százalék, jövőre pedig 3,5 százalék a hiánycél.

Az idén magas, 9 százalék körüli infláció 3,5-5 százalék között alakulhat, a fizetési mérleg jövőre már többletes lehet, az adósságráta idén 76, jövőre 74 százalékra mérséklődhet GDP-arányosan.

A munkanélküliség már most is minimális, sőt munkaerőhiány jelentkezik, egyes rétegeknél azonban mutatkozik munkanélküliség, főleg fiataloknál, ebben még van tennivaló. Kiemelt cél a vidék felzárkóztatása: Budapest az uniós GDP-átlag 153 százalékán áll, míg a vidék 50 százalék körül van. Ezt az ollót zárni kell, ráadásul a fejletlen vidékeken sok a kkv, oda is el kell jutniuk a nagyvállalatoknak, az iparfejlesztésnek.

Nagy Márton hangsúlyozta,

a magyar gazdaság duális: a nagyvállalatok hatékonysága kétszer akkora, mint a kis-, és középvállalati szektoré. Ez már ugyan javulás, hisz pár éve 2,5-3-szoros volt az eltérés, de ez még kevés, tovább kell szűkíteni a különbséget.

A hazai tulajdon részarányát növelnék az építőanyag-gyártásban, a kiskereskedelemben, a távközlésben, lehetőleg 50 százalék fölé. Fontos a kifektetés, azaz a magyar cégek külföldi terjeszkedésének növelése: most a külföldi vállalatok több mint hatmilliárd euróval több profitot érnek el nálunk, mint a magyar cégek külföldön, ennek az eltérésnek is mérséklődnie kell. Energia tekintetében rendkívül függünk a külföldtől, ugyanakkor élelmiszerből alapvetően exportálunk, de azt, ami most importból érkezik a szektorban, célszerű lenne hazai termeléssel kiváltani.

A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy munkája során fontos prioritás lesz a belső kohézió a kormánnyal, a külső a parlamenttel, emellett a gazdaság résztvevőivel.

A várható felzárkózási modellről Nagy Márton azt mondta, hogy a növekedést hosszú távon a beruházások teszik fenntarthatóvá, ezért a beruházásokat támogatni kell. Vásárlóerő-paritáson jelenleg a magyar GDP az EU-átlag 76 százaléka, ezzel a 20. helyen vagyunk. Előttünk a 19. Lengyelország, vele versenyzünk. Ha sikerülne egy 3 százalékos növekedési többletet fenntartani az EU-átlaghoz képest, akkor 

2030-ra 90 százalékot lehetne elérni, ha 3,5 százalék a növekedési többlet, akkor 100 százalékig, vagyis az uniós átlagig juthatna az ország.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (balra) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. (Fotó: Kovács Attila/MTI)