Sok még a tévhit a haszonállattartásról

Elítélik az antibiotikumokat és a szabadtartásos technológiát részesítik előnyben a fogyasztók, a haszonállattartással kapcsolatban azonban számos tévhit él az emberek fejében – derült ki a Kometa felméréséből. A húsipari vállalat által készített kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy egyre nő az olyan termékek iránti kereslet, amelyek emelt szintű állatjóléti feltételeket biztosító gyártóktól származnak.

Dunaharaszti 2022.03.04. Paraszt Sajt Farm Nagy István agrárminiszter és Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa sajtótájékoztatót tart foto:Kallus György/VG Fotó: KALLUS GYORGY

A legtöbben ugyan tisztában vannak azzal, hogy mit takar az állatjólét fogalma, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen körülmények az ideálisak az állatoknak, már megoszlanak a vélemények. A Kometa nemrég felmérést készített a fogyasztók körében. Ennek eredményei szerint a válaszadók döntő többsége szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. A megkérdezettek 94 százaléka szerint az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás, 96 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az állatjóléthez hozzátartozik a betegségek megelőzése és az állatorvosi ellátás biztosítása is. Az antibiotikumok alkalmazását azonban a legtöbben elítélik, a felmérés tanúsága szerint tehát sokan inkább hagynának szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy szükség esetén antibiotikummal meggyógyítsák. 

– Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociá­ciók társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot, és nem hagyja, hogy szenvedjen, és megfertőzze a többit – hívta fel a figyelmet Hollósy Tibor, a Kometa beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese. Majd hozzátette: a gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, a megbetegedést viszont mielőbb kezelni kell.
Míg sokak szemében az antibiotikumok használata a legrosszabb dolog, ami egy haszonállattal történhet, a szabadtartás a legjobb tartási módszer a fogyasztók szerint. A szakemberek ugyanakkor ezt is másként látják. Marian Stamp Dawkins, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora szerint a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű. Sőt szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is. Ezzel a gazdálkodók is egyetértenek, a tapasztalatuk ugyanis az, hogy a szabadtartásos rendszerben például a domináns baromfik csipkedhetik társai­kat, ami fokozhatja a stresszt, ezáltal akár megbetegedésekhez is vezethet. 

A szakemberek szerint a kisgazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák, a termelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük.

Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója megjegyezte: az állatot tisztelni kell, akár kis-, akár nagygazdaságokról van szó. Jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és amelyet a lehető legjobb körülmények között tartottak.
Ezzel együtt is dinamikusan nő az azon termékek iránti kereslet, amelyek esetében a gyártók garantálni tudják, hogy kiemelten fontos számukra az állatok jólétének biztosítása. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92 százaléka hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. Ugyanakkor míg a nők esetében valóban döntő szempont lehet az állatjólét kérdése, a férfiak továbbra is inkább az ár alapján választanának a húspultban szereplő kínálatból.

Nagyobb támogatás jut a méhészeknek. – A kormány ezer forintra emelte méhcsaládonként a beporzási támogatást – jelentette be Nagy István agrárminiszter tegnap a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, melyet a távirati iroda szemlézett. Felidézte, hogy Magyarország vezette be először a beporzási támogatást a méhészeknek. A tárcavezető megjegyezte: erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium. Úgy fogalmazott, hogy a mézzel és a méhekkel foglalkozni a teremtett világunk védelmének egyik legfontosabb feladata, éppen ezért számos intézkedéssel segítik a méhészeket. – A Magyar méhészeti nemzeti programban biztosított támogatási keret folyamatosan nő, 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogatták a termelőket – ismertette. Azzal folytatta, hogy a kormány fenntartja a méhészek egyedülálló szja-mentességét. – A fentieken túl méhállatjóléti pályázatot hirdettek meg tízmilliárd forint keretösszeggel – mutatott rá. A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente – tette hozzá. A tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő az egy főre jutó mézfogyasztás. Jelezte, hogy a kormány támogatja Magyarország pályázatát a 2025. évi nemzetközi méhészeti kongresszus megrendezésére. Az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, hatszázezer méhész dolgozik, a méhek pedig körülbelül 250 ezer tonna mézet termelnek évente – írta végül bejegyzésében a miniszter.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: VG/Kallus György)