A legtöbben ugyan tisztában vannak azzal, hogy mit takar az állatjólét fogalma, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen körülmények az ideálisak az állatoknak, már megoszlanak a vélemények. A Kometa nemrég felmérést készített a fogyasztók körében. Ennek eredményei szerint a válaszadók döntő többsége szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. A megkérdezettek 94 százaléka szerint az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás, 96 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az állatjóléthez hozzátartozik a betegségek megelőzése és az állatorvosi ellátás biztosítása is. Az antibiotikumok alkalmazását azonban a legtöbben elítélik, a felmérés tanúsága szerint tehát sokan inkább hagynának szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy szükség esetén antibiotikummal meggyógyítsák.
– Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociációk társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot, és nem hagyja, hogy szenvedjen, és megfertőzze a többit – hívta fel a figyelmet Hollósy Tibor, a Kometa beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese. Majd hozzátette: a gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, a megbetegedést viszont mielőbb kezelni kell.
Míg sokak szemében az antibiotikumok használata a legrosszabb dolog, ami egy haszonállattal történhet, a szabadtartás a legjobb tartási módszer a fogyasztók szerint. A szakemberek ugyanakkor ezt is másként látják. Marian Stamp Dawkins, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora szerint a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű. Sőt szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is. Ezzel a gazdálkodók is egyetértenek, a tapasztalatuk ugyanis az, hogy a szabadtartásos rendszerben például a domináns baromfik csipkedhetik társaikat, ami fokozhatja a stresszt, ezáltal akár megbetegedésekhez is vezethet.
A szakemberek szerint a kisgazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák, a termelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük.
Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója megjegyezte: az állatot tisztelni kell, akár kis-, akár nagygazdaságokról van szó. Jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és amelyet a lehető legjobb körülmények között tartottak.
Ezzel együtt is dinamikusan nő az azon termékek iránti kereslet, amelyek esetében a gyártók garantálni tudják, hogy kiemelten fontos számukra az állatok jólétének biztosítása. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92 százaléka hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. Ugyanakkor míg a nők esetében valóban döntő szempont lehet az állatjólét kérdése, a férfiak továbbra is inkább az ár alapján választanának a húspultban szereplő kínálatból.
Nagyobb támogatás jut a méhészeknek. – A kormány ezer forintra emelte méhcsaládonként a beporzási támogatást – jelentette be Nagy István agrárminiszter tegnap a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, melyet a távirati iroda szemlézett. Felidézte, hogy Magyarország vezette be először a beporzási támogatást a méhészeknek. A tárcavezető megjegyezte: erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium. Úgy fogalmazott, hogy a mézzel és a méhekkel foglalkozni a teremtett világunk védelmének egyik legfontosabb feladata, éppen ezért számos intézkedéssel segítik a méhészeket. – A Magyar méhészeti nemzeti programban biztosított támogatási keret folyamatosan nő, 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogatták a termelőket – ismertette. Azzal folytatta, hogy a kormány fenntartja a méhészek egyedülálló szja-mentességét. – A fentieken túl méhállatjóléti pályázatot hirdettek meg tízmilliárd forint keretösszeggel – mutatott rá. A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente – tette hozzá. A tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő az egy főre jutó mézfogyasztás. Jelezte, hogy a kormány támogatja Magyarország pályázatát a 2025. évi nemzetközi méhészeti kongresszus megrendezésére. Az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, hatszázezer méhész dolgozik, a méhek pedig körülbelül 250 ezer tonna mézet termelnek évente – írta végül bejegyzésében a miniszter.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: VG/Kallus György)
