Virág Barnabás: kedvezőek a magyar gazdaság növekedési kilátásai az idén

A magyar gazdaság növekedési képessége erős, az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett a jegybank adatai szerint, ebből kiindulva kedvezőek a kilátások, az egész évre 4 százalék körüli növekedés "benne van a magyar gazdaságban" - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaság konferenciáján csütörtökön Budapesten.

2020.06.23. Budapest Virág Barnabás MNB alelnök, Magyar Nemzeti Bank Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Virág Barnabás a Világgazdaság által rendezett Bankszektor 2022 című konferencián kiemelte: az infláció emelkedése az áprilisi 9,5 százalék után a jelentős átárazások miatt folytatódik, az éves átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet az idén, ami az európai középmezőnyt jelenti. Folytatódik a monetáris szigorítás, az alelnök szerint az agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulnia a jegybanknak. 

Az infláció ellen elhúzódó küzdelemre kell készülni, a csúcsot az idei harmadik negyedévben érheti el a mutató.

A bankrendszer felkészült volt és a koronavírus válságban is megőrizte stabilitását - mondta helyzetértékelésében a jegybank alelnöke. Likviditását, tőkeellátottságát, hitelezési aktivitását tekintve járvány előtt és után is jobb helyzetben volt, mint a 2008-as válságot övező időkben. A sikeres hazai válságkezelés alapja a hitelezés volt. A magánszektor banki hitelállományának bővülése Magyarországon volt a legmagasabb, az MNB 11 ezer milliárd forinttal segítette az újjáépülést.

A világban romlottak a növekedési kilátások, a háború kitörése után, miközben az infláció általánosan emelkedik. Már nincs vita arról, hogy az "átmeneti" helyett a "tartós" szót kell-e használni az inflációra. Globálisan ez tankönyvileg stagflációs közeg. A tét az az, hogy a kemény vagy a puha földet érés forgatókönyvet fogja-e megvalósítani a világ. A gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján jelentős kockázata van a kemény, megrázó földet érésnek.

A makrogazdasági egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell kezelni, ez segítheti majd a folyó fizetési mérleget is. Az inflációs közegben a jegybank alelnöke kulcskérdésnek nevezte a megtakarítások védelmét. A lakossági betéti kamatok még mindig nem emelkedtek eléggé, márciusban a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, ez 2,5 százalékkal elmarad az indokolttól, a vállalati kamatok 4,9 százalékos átlagszintjét megfelelőnek nevezte. A betéteseknek ez vagyonveszteség, legalább vállalati kamatokhoz hasonló 5 százalékos szintet el kellene érni a lakossági betéti kamatoknak is.

Virág Barnabás arra, hogy a változó kamatozás kockázatot jelent, de messze nem akkora probléma, mint amekkora a GDP 20 százalékát érintő devizahitelezés volt. Ez a mostani kockázat rendszerszinten kezelhető - mondta. A kamatstop célzott hosszabbításáról az alelnök szerint lehetne gondolkodni. 

A háborús kockázatnak legerősebben a teljes vállalati hitelállomány 6 százalékában érintett vegyipari és fém alapanyagot felhasználó cégek vannak kitéve.

A konferencián Kandrács Csaba alelnök is felszólalt, és hangsúlyozta, hogy a magyar állam zöld mandátummal ruházta fel a jegybankot, ennek megfelelően az MNB-nek be kell számolnia a zöld tevékenységéről, amelynek hatékonyságát is mérnie kell. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy a klímaváltozás jelentősen érinti a pénzügyi szektort, ez főleg az átállási kockázatokban: a kormányzati szabályozásban, a fogyasztási szokásokban és a technológiai fejlődésben mutatkozik meg.

A jegybank egy úgynevezett hosszútávú klíma-stresszteszt keretében vizsgálta meg, mi történne, ha a gazdasági szereplők cselekszenek a klímaváltozás mérséklése érdekében, illetve ha nem történne érdemi reakció a részükről. 

Meghiúsult átállás esetén a GDP szintje 2050 végére 4,25 százalékkal lenne alacsonyabb a klímaváltozás fizikai következményei miatt. 

Rendezett átállás esetén pedig a globális hőmérséklet visszafogottabb emelkedése következtében a fizikai hatások jelentősen mérséklődnek. Az MNB alelnöke azonban hangsúlyozta, hogy a rendezett átállásnak az alapja, hogy minden ország és nemzetközi szervezet teljesíti a vállalásokat a klímaváltozás elleni fellépés érdekében.

Kandrács Csaba elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank lépései nemcsak a klímakockázat beépítésére fókuszálnak, hanem a pénzügyi rendszer és a banki mérlegek zöldítésére is. Bár a hitelintézetek többsége üzleti lehetőséget lát a zöld hitelezésben, azonban az intézmények tizedénél van folyamatban vagy alakítottak ki zöld hitelezési politikát. A Zöld Ajánlás mellett a jegybank a 2020-2021-es év során számos új adatszolgáltatást épített ki a piacon zajló zöld folyamatok nyomon követésére.

Borítókép: Virág Barnabás, az MNB alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)