A világ energiarendszerében az orosz-ukrán háború jelentős zavarokhoz vezetett: az egyre magasabb energiaárak jelentősen növelik az inflációt, és fokozódnak az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok, előtérbe helyezve az egyforrású energia-importtól való függőség mérséklését.
Magyarország energiahordozóinak jelentős része behozatalból származik, a kőolaj és a földgáz esetében ez az arány 85-88 százalék között alakult az elmúlt években. A teljes energia-felhasználás nettó import aránya azonban csak 60 százalék, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a hazai villamosenergia termelés közel felét a nukleáris energia, a Paksi erőmű adja.
A magyar Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célkitűzései az ellátásbiztonság megerősítése, a lakosság számára megfizethető és fenntartható energia szolgáltatása. Stratégiai cél az is, hogy 2030-ra az ország villamosenergia termelésének 90 százaléka szén-dioxid-mentesen valósulhasson meg. Ezt az atomenergia és a megújuló energiaforrások - ezen belül elsődlegesen naperőművek - együttes alkalmazásával célszerű elérni. Mindezekért kulcsfontosságú a Nemzeti Energiastratégia eredeti intézkedési irányaival összhangban olyan alternatív tervek kidolgozása, amelyek célja az energia-import források diverzifikálása, a megújuló energiatermelésre való átállás tervezettnél gyorsabb megvalósítása reziliensebb energiarendszerrel és integrációval, valamint az energiatakarékosságot előmozdító intézkedésekkel.
Annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságát biztosítani lehessen, szükség van a megújuló energiatermelés alkalmazásának, az épületek, köztük a nagyszámú lakóingatlanok energiahatékonysági fejlesztésének támogatására, valamint a fogyasztók energiatudatos szemléletváltását elősegítő programokra. A fenti célkitűzésekkel kapcsolatban a Nemzeti Energiastratégiában szereplő ún. zászlóshajó-projektek tartalmaznak intézkedéseket és indikátorértékeket.
A kiéleződött ellátásbiztonsági kockázatok az energia készletezési, tartalékolási stratégiák fontosságára is felhívják a figyelmet. A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos megnövekedett világpiaci kockázatok sürgetőbbé teszik a magyar Nemzeti Energiastratégia céljainak megvalósítását, az energiaszuverenitás és a megfizethetőség céljait is szem előtt tartva. A megújuló energiaforrások arányának növelése nemcsak hosszú távon szolgálja a környezeti fenntarthatóságot, hanem már rövid távon is az energiabiztonság fenntarthatóságának egyik záloga.
A teljes elemzés itt érhető el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
