Kikötőt keresnek az ukrán gabonának

Hazánk és a szomszédos uniós országok vasútjai készek elszállítani az ukrán kenyérgabonát, azonban együtt sem képesek feleakkora kapacitást sem biztosítani, mint amire szükség lenne. Az ENSZ azon dolgozik, hogy akár a Fekete-, akár az Északi-tenger kikötőibe eljuthassanak a vasúti szerelvények.

Swinoujscie, 2022. április 28. Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötõjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-tõl leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidõn belül. MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki Fotó: Marcin Bielecki

Akár évi ötmillió tonna gabona haladhatna át Magyarországon, ugyanis a határ mentén – Záhonyban és Fényeslitkén – már most jelentős átrakási kapacitás áll rendelkezésre, amit azonban a vasúti pálya állapota miatt jelenleg csak nagyon korlátozottan lehet kihasználni – áll a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nyilatkozatában, amelyet a napokban juttattak el lapunknak. Ha sikerülne gyorsan végrehajtani a szükséges beavatkozásokat, az Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sok milliárd forintos bevételt jelentene a következő években. 

Vasúti átrakó a magyar–ukrán határon. Csepp a tengerben Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az ukrán vasút is a Magyarországon, Szlovákián, Lengyelországon és Románián áthaladó útvonalak használatában bízik. Csakhogy a normál nyomtávú vasúthálózat kapacitása ezekben az irányokban csepp a tengerben a hagyományos tengeri szállítási kapacitásokhoz képest. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy 

őszig 75 millió tonna gabona elszállítására lenne szükség az országból. Ezzel áll szembe Záhony potenciális ötmillió tonnás áteresztőképessége.

Ukrajna, mint a világ egyik fő gabonaszállítója, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt az orosz–ukrán háború óta szállítási nehézségekkel küzd. Az Egyesült Nemzetek Szervezete aktívan közvetít ebben a vitában, hogy elkerülje a globális élelmiszerválságot. Jelenleg két megoldásról tárgyalnak: az egyik a fehéroroszországi vasút használata az északi-tengeri kikötők megközelítése érdekében, a másik pedig a fekete-tengeri kikötők mielőbbi megnyitása – olvasható a Railfreight.com elemzésében.

Ami a Fehéroroszországon áthaladó folyosót illeti, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az ENSZ főtitkárával, António Guterresszel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy az ország hajlandó biztosítani a szükséges kapacitást az ukrán gabonaexport tranzitjához. Cserébe 

Fehéroroszország azt kérte, hogy Németországban, Lengyelországban, a balti államokban vagy Oroszországban engedjék hajóra rakni a kikötőkben a fehérorosz árukat.

Fehéroroszország a hamuzsír – tisztítószerek, valamint az üveggyártás alapanyaga – legnagyobb termelője és exportőre, amelyet főleg vasúton juttatnak el a litván Klaipeda kikötőjébe, majd tengeri úton szállítanak tovább. Az Egyesült Államok tavaly augusztusban szankciókat jelentett be a fehérorosz hamuzsírgyárakkal szemben, amelyek december 8-án léptek életbe, és ma is érvényben vannak. A litván vasutak ezért felmondta a fehérorosz hamuzsír szállítására vonatkozó szerződését, ami miatt Fehéroroszország más útvonalakat kénytelen használni.

Eközben folynak a tárgyalások Oroszországgal a fekete-tengeri kikötők újranyitásáról, de egyelőre kevés eredménnyel. Az orosz elnök kijelentette, hogy országa hajlandó megkönnyíteni az ukrán gabona és a fehérorosz hamuzsír szállítását a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, de csak akkor, ha enyhítik a nyugati szankciókat. Ukrajna elutasította ezt a javaslatot.

Mivel a Fekete-tengernél nincs megoldás, a Fehéroroszországon átvezető folyosó tűnik a legvalószínűbbnek. A lengyelországi szállítási útvonal is egy lehetőség, ez a nyomvonal azonban a kapacitást és a szállítási hatékonyságot alapul véve akadályokba ütközik – magyarázta egy ukrán iparági szakértő a Railfreight.com kérdésére. Ebben az esetben ugyanis 

a vonatoknak kétszer kell nyomtávot váltaniuk: egyszer Ukrajnából Lengyelországba, másodszor Lengyelországból Litvániába.

Marius Skuodis litván miniszter elmondta, hogy a vasúthálózat jelenleg napi két vonatot tesz lehetővé Lengyelországból Klaipeda kikötőjébe. Ezzel szemben a Fehéroroszországon áthaladó tranzit ideálisabb. Az országnak, mint az egykori cári birodalom része, széles nyomtávú vasútja van, így a vonatokat nem kell átrakodni az Ukrajna–Fehéroroszország–Litvánia útvonalon, ezáltal javul a szállítás hatékonysága, és ki tudják használni a vasútvonal teljes kapacitását.

Borítókép: Amerikai szállítóhajó vesztegel Lengyelország egyik kikötője előtt (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)