Van alapja az extraprofit-különadónak

Emelkedő költségeik és az erősödő infláció mellett is jelentősen növelték forgalmukat a nagyobb áruházláncok a járvány második évé­ben. A korábban termelt több tíz milliárdos osztalékok kifizetése után pedig a tavalyi üzleti évről szóló, legújabb profitjelentések is igazolják, hogy van alapja az új különadó kivetésének az élelmiszer-kereskedelemben.

20210306 Budapest Nem voltak pánikvásárlások a lezárások előtti hétvégén CBA áruház, élelmiszerbolt illusztráció a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti boltbezárások témájú cikkhez. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Megjelent a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében a nagy áruházláncok 2021-re szóló, forgalomarányos rangsora, amelyet a Trade magazin állít össze a korábbi évek eredményei alapján becsült adatok és a cégek által közölt információk alapján.

A hagyományosan június elején közzétett, friss, éves toplista azt mutatja, hogy tavaly – a második fél évtől emelkedő árak és az egyéb vállalati kiadások növekedése ellenére – 

a szektornak a lakosság bőséges bolti fogyasztásából 2020-hoz képest tízmilliárdokkal magasabb volt a forgalma.

A lista alapján az élelmiszer-kiskereskedelemben tavaly – akárcsak az azt megelőző évben – toronymagasan a Lidl Magyarország nyerte el a piacvezető címet, amely éves alapon mintegy bruttó százmilliárd forinttal növelte a forgalmát.

A diszkontlánc a 191 üzleté­ben összesen 921,8 milliárd forintos forgalmat ért el a tavalyelőtti 821,7 milliárd után, miközben öt bolttal növelte a hálózatát.

Második helyen a Spar üzletlánc szerepel a rangsorban, amely 791,8 milliárd forintos forgalmat ért el az előző évi 738,9 milliárdos forgalom után, míg az üzleteinek száma 588-ról 614-re emelkedett.

A korábban évekig listavezető Tesco áruházlánc 2021-ben a harmadik legerősebb értékesítési forgalmat produkálta. Eszerint az egy évvel korábbi, 722 milliárdos forgalmát 765 milliárd forintra növelte.

A forgalom szerinti besorolásban negyedik helyen a magyar tulajdonú Coop-hálózat következik, majd a CBA, Auchan, Reál üzletlánc, Penny Market és Aldi a további sorrend.
Ahogy a rangsor alapját adó forgalmi adatok, azt a statisztikai hivatal jelentései is többször igazolták már, hogy 

a járvány második évében és az idei első negyedévben tovább nőtt a lakosság költekezése a napi vásárlások során 

– köszönhetően a béremelésekkel és az eseti kormányzati juttatásokkal megerősített vásárlóerőnek, illetve az alapélelmiszerekre vonatkozó árstop jelentette támogatásnak.

Eközben a május végi céges beszámolási határidő leteltével több kiskereskedelmi szereplő már közzétette a 2021-es üzleti évre szóló eredménykimutatását, amelyekből az adózás utáni eredmény, vagyis a forgalomból elért profit is meglátszik. 

Eddig három nagy piaci szereplő adatai kerültek nyilvánosságra, amelyekből az látszik, hogy 

a járvány idején termelt több tíz mil­liárdos osztalékok kifizetése után a növekvő kiadásaik ellenére változatlanul nyereségesek a nagy kereskedelmi cégek. 

A legújabb kimutatások szerint a Spar tavaly 5,3 milliárd forint profitot termelt, míg a Penny 4,4, az Aldi pedig 8,5 milliárd forintot tehet zsebre az adózás után.
Noha a tavalyi nyereségek némiképp mérsékeltebben alakultak, mint az azt megelőző időszakban, már tényszerűen látszik, hogy 

az erős lakossági fogyasztás nyomán a kormány megalapozottan várja el a boltoktól a védelmi alapokhoz való hozzájárulást az extraprofit-különadó bevezetésével.

A megjelent adatok arra is utalnak, hogy a növekvő költségeiket a cégek már tavaly sem hárították át meghatározó arányban az árérzékennyé vált vásárlókra, hanem azok nagyobb része a profitot terhelte. Vagyis 

várhatóan bejön a kormány azon várakozása is, hogy a kiskereskedők az új különadót nem fogják áremelések formájában a vásárlókra terhelni.

Borítókép: a bőséges vásárlások forgalmából maradt haszon az adózást követően is (Fotó: Havran Zoltán)