Az elszabaduló gázárak hatására a gáz-, szénhelyettesítés vált dominánssá tavaly, a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A 27 uniós tagállamban a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9-ről 62,2 százalékra csökkent.
Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4-ről 33,1 százalékra mérséklődött, ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3-ról 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását.
A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt, a lignitalapú termelés tovább csökkent – hívta fel a figyelmet a MEKH.
A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!