Energiahivatal: Magyarországon volt a legmagasabb a naperőművek össztermelésben betöltött aránya tavaly Európában

A naperőművek össztermelésben betöltött aránya 11,1 százalékos volt tavaly Magyarországon, a legmagasabb az Európai Unió 27 országában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentése alapján.

Bükkábrány, 2019. április 10. Napelemtáblák a Mátrai Erõmû (ME) Zrt. bükkábrányi új, az ország legnagyobb fotovoltaikus létesítményében az átadás napján, 2019. április 10-én. A 22,6 megawattos naperõmû beruházási költsége 5,4 milliárd forint. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

A 27 tagállam aggregált áramfogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás hat százalékkal nőtt tavaly a megelőző évhez képest. Február kivételével valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet 2021-ben, mint az előző év azonos időszakában.

Az uniós országok villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett tavaly 2020-hoz képest, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet.

A jelentés megállapítja: a termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-, gázhelyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át. A feketeszén- és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak kissé nőtt az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés.

Az elszabaduló gázárak hatására a gáz-, szénhelyettesítés vált dominánssá tavaly, a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A 27 uniós tagállamban a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9-ről 62,2 százalékra csökkent. 

Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4-ről 33,1 százalékra mérséklődött, ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3-ról 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását.

A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt, a lignitalapú termelés tovább csökkent – hívta fel a figyelmet a MEKH.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban.

Borítókép: napelemtáblák a Mátrai Erőmű (ME) Zrt. bükkábrányi új, az ország legnagyobb fotovoltaikus létesítményében az átadás napján, 2019. április 10-én (Fotó: MTI/Vajda János)