A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban a nyers adat szerint 4,1 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az adat az év első hat hónapjában 10,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– Júniusban tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves alapú növekedése, azonban a bővülés üteme a környezetünkben kibontakozó recessziónak köszönhetően az előző hónapokban tapasztaltnál mérsékeltebb volt, a májusi 12 százalék után 4,1 százalékra mérséklődött. A lassulás az Európai Uniót előbb elérte, ott a forgalom már májusban sem tudott érdemben bővülni, míg áprilisban még öt százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Jelezte: a hazai növekedésben szerepet játszik, hogy az átlagbérek emelkedése meghaladja az inflációt, azaz a reálbérek növekedni tudtak, a legfrissebb, májusi adatok szerint 3,8 százalékkal.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának volumene éves alapon stagnált. Ezen termékcsoport esetében a legjelentősebb az infláció hatása, így az itt fogja vissza legjelentősebben a bővülést is. A korábbinál mérsékeltebb, 2,5 százalékos növekedés tapasztalható a nem élelmiszerek esetében is, melyben az árak emelkedése mellett az játszik szerepet, hogy az év eleji kormányzati transzferek (13. havi nyugdíj, fegyverpénz, szja-visszautalás a gyermeket nevelőknek) hatása júniusban már kevéssé jelentkezett.
Az üzemanyagok kiskereskedelmének volumene annak ellenére is majdnem negyedével bővült, hogy a külföldi rendszámú autók júniusban már csak piaci áron vásárolhatták az üzemanyagot, azaz ezzel a benzinturizmus vélhetően nem szűnt meg teljesen, illetve a magyarok feltűnően többet utaznak a tavalyi koronavírussal terhelt évhez képest.
– A mai adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához és így a GDP a második negyedévben ismét érdemben növekedhetett, a bővülés mértéke akár a hét százalékot is meghaladhatta. A következő időszakban a kiskereskedelmi forgalom alakulása szempontjából meghatározó szerepe lesz az infláció alakulásának: a pénzromlás gyorsulása visszafoghatja a forgalom bővülését, melyet azonban a bérek további emelkedése, illetve az évközi nyugdíjemelések részben kompenzálhatnak. A kiskereskedelmi forgalmat a következő időszak esetleges lassulása ellenére is érdemi bővülés jellemzi, a forgalom volumene a 2015-ös szintet mintegy negyven százalékkal haladja meg, vagyis a családok közel másfélszer annyi vagy jobb minőségű terméket és szolgáltatást vásárolnak, mint hét évvel ezelőtt – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
