Nagyon nehéz tél vár Európára

A lakossági energiaárak emelkedése olyan mértékű, ami már Németországban, az Egyesült Királyságban és más magas jövedelmű országokban is nehézséget jelent a középosztálynak – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér. A Századvég energetikai üzletágának vezetője lapunknak arról is beszélt, hogy a szankciók­kal Oroszország több bevételhez jutott, s hogy hazánk meddig tarthatja fent a jelenlegi feltételekkel a rezsicsökkentés politikáját.

Hortay Olivér 20220916 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet

– Ezt tapasztaljuk Európában, de mi a helyzet Oroszországban? A számok azt mutatják, hogy a szankciók visszafelé sülnek el.

– Egy finnországi kutatóintézet megbecsülte, hogy a háború kirobbanása óta Oroszország 158 milliárd euró árbevételt ért el az energia kiviteléből. Ez jelentős mértékben meghaladja a korábbi évek azonos időszakában elkönyvelt exportból származó árbevételét. Oroszország ugyanis az Európai Unió felé elmaradó szállításainak egy részét képes máshol, főként ázsiai országoknak értékesíteni. Így például Kína és India több orosz gázt vásárol, mint valaha.

Másfelől, az európai pia­con olyan mértékben emelkedtek az árak, hogy az kompenzálja Oroszországot a kieső mennyiség után. Azaz: hiába jön kevesebb energia Európába, a Gazprom bevétele így is emelkedett az elmúlt hónapokban.

– Később sem fordulhat meg ez a folyamat?

– Arról folyik a vita, hogy Oroszországnak mindez középtávon mekkora károkat okozhat. Az viszont vitathatatlan, hogy az intézkedések, különösen az energiaszállítást érintő szankciók, rövid távon nem kényszerítették a moszkvai vezetést a háborús magatartás megváltoztatására.

Az is egyértelmű, hogy a szankciók jelenleg sokkal jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak.

– Itthon hallani olyan állításokat, miszerint a nyugati országok lakosainak nem jelent akkora gondot a magasabb számlák kifizetése, mert sokkal nagyobb fizetésből gazdálkodnak, mint például a magyarok. Erről mi a véleménye?

– A rendelkezésre álló adatok és a következő időszakra szóló becslések azt mutatják, hogy az áremelkedés Nyugat-Európában is rendkívüli társadalmi problémákat okoz majd.

A lakossági tarifák drágulása olyan mértékű, ami már Németországban, az Egyesült Királyságban és más magas jövedelmű országokban is nehézséget jelent a középosztálynak. Az új brit vezetés támogatással kívánja segíteni a háztartásokat.

Kérdés, hogy ez mennyire vezet eredményre. A korábbi felmérések ugyanis azt jelezték előre, hogy az Egyesült Királyságban az energiaszegény háztartások aránya ősztől meghaladhatja a negyven százalékot. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második háztartásnak arról kellene döntenie, hogy az adott hónap vége felé esznek vagy inkább fűtenek. Azt se felejtsük el, hogy a magas árkörnyezet vállalatokat érintő hatása is begyűrűzik a családok életébe. Nemcsak az inflá­ción, hanem a munkahelyek elvesztésén és a csökkenő kereseteken keresztül. Németországban a cégek ötöde már a termelése korlátozására vagy leállítására kényszerült. Olyan csődhullám indulhat el, melynek következményeként Európában tömegek veszíthetik el az állásukat.

„Az áremelkedés Nyugat-Európában is rendkívüli társadalmi problémákat okoz majd.” Fotó: Bach Máté

– Magyarországon meddig tartható fenn a jelenlegi feltételekkel a rezsicsökkentés?

– A kormány elkötelezett abban, hogy ameddig csak lehet, védje a lakosságot az emelkedő piaci áraktól. Ezt mutatja az is, hogy az új rendszerben is, minden egységnyi elfogyasztott energiát a háztartások hatósági áron vásárolhatnak meg. Jó példa erre az augusztusi áremelkedés, amikor 250 euróról 347 euróra drágult a földgáz. Ez a magyar lakossági tarifákba nem gyűrűzött be közvetlenül.

– Biztosított Magyarország téli energiaellátása?

– Egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy hazánkban ellátási problémákkal kelljen szembesülni. A tárolókban rendelkezésre álló gázmennyiség az éves fogyasztásunk több mint 38 százalékát fedezi, míg az uniós átlag 22,5 százalékot mutat.

Magyarországra a földgáz jelentős része déli irányból érkezik, amely jelenleg a legbiztonságosabb útvonalnak tekinthető az Európai Unióban. Ráadásul ez hosszú távú szerződéssel történik, amely a legbiztonságosabb szerződési forma. Mindezek mellett számolhatunk a belföldi kitermeléssel is, melynek aránya európai összevetésben is kifejezetten kedvező. A korábbi években a gázigényünk tizenöt százalékát a belföldi termelés biztosította, a kormányzat ezt szeretné húsz százalékra növelni. Mindent összevetve azt lehet mondani, hogy Magyarország relatív pozíciója kedvező Európában. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy az uniós tagállamok energiapiacai szorosan összefüggenek, azaz a Nyugat-Európában tapasztalható nehézségek, így az áremelkedés hatása alól hazánk sem mentesülhet.

Borítókép: Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője (Fotó: Bach Máté)