Az adatok a német kormány válaszából származnak, amelyet a Baloldal (Die Linke) parlamenti frakciójának kérdésére adtak ki és a Neue Osnabrücker Zeitung hozta nyilvánosságra. Az elmúlt öt évben ugyan alacsony szintről, de folyamatosan emelkedett a kitoloncolások száma – az idei első negyedév azonban éles törést mutat.
A kitoloncolások akadálya
A háttérben az áll, hogy a kitoloncolások jogi és adminisztratív akadályokba ütköznek. 2025 közepén csaknem 949 ezer elutasított menedékkérőt tartottak nyilván Németországban, ám többségük végül mégis tartózkodási engedélyhez jutott.
Bár mintegy 226 500 ember hivatalosan kiutasítható lenne, közülük körülbelül 185 ezren úgynevezett tűrt státuszt kaptak, ami gyakorlatilag megakadályozza kitoloncolásukat. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg mintegy egymillió illegális bevándorlóból jelenleg csak körülbelül 41 500 fő lenne ténylegesen kiutasítható. Ráadásul 2025-ben a tervezett kitoloncolások kétharmada meghiúsult.
Az idei első negyedévben a legtöbb kitoloncolás Törökországba (601 fő), Georgiába (266), Észak-Macedóniába (230), Spanyolországba (192), valamint Marokkóba és Algériába (178-178) történt. Szíriába és Iránba mindössze három-három embert küldtek vissza.
A baloldal ellenzi a kitoloncolásokat
A baloldali politikus, Clara Bünger élesen bírálta a kitoloncolási gyakorlatot. Szerinte alapvetően hibás a deportálások erőltetése, és inkább olyan szabályozásra lenne szükség, amely tartós tartózkodási lehetőséget biztosít az érintetteknek.
Példaként Spanyolországot említette, ahol Pedro Sánchez kormánya nemrég bejelentette: mintegy ötszázezer, papírok nélkül élő bevándorló státusát kívánják legalizálni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!